(fejlesztés alatt)

Figyelem! Mentsünk minden adatot a számítógépről, ha van rajta fontos adat!

cat /proc/partitions

ZFS EFI boottal

sgdisk -Z -n9:-8M:0 -t9:bf07 -c9:sda9-Reserved -n1:1M:+1023M -t1:EF00 -c1:sda1-EFI -n2:0:0 -t2:bf01 -c2:sda2-zfs /dev/sda
sgdisk -Z -n9:-8M:0 -t9:bf07 -c9:sdb9-Reserved -n1:1M:+1023M -t1:EF00 -c1:sdb1-EFI -n2:0:0 -t2:bf01 -c2:sdb2-zfs /dev/sdb

Attól függően háy lemezünk van. Egy lemeznél csak az első sor. Tükrözött RAID jellegű megoldásnál pedig mindkét sor. A sor végi blokkeszköz névre figyeljünk!

Esetenként szükséged, igényed lehet a rendszer hostname kifejezéssel jelzett gépnevének megváltoztatására. Ha például egy ismerősödnek telepítetted a Linux Mint vagy az LMDE valamelyik kiadását ... . Aztán az ismerős meggondolja magát, vesz egy jobb számítógépet tegyél arra „Linux-szot”, és az általad beüzemeltet neked adja. Azzal meg azt kezdesz, amit akarsz, de nagyot nem tévedek, ha az ismerős által választott, „egzotikus” nevet amely például lehet a dulcinea vagy az ödön, gépnévként nem feltétlenül szeretnéd használni ... .

A LightDM egy grafikus bejelentkezés- és felhasználó kezelő alkalmazás, amely néhány rendszer feladatban is részt veszt.
Hasonló létezik több is. Például itt olvashatsz róluk: https://wiki.debian.org/DisplayManager.

Ha a számítógépedre telepített Viber alkalmazás ablakának tartalma az alkalmazás első indításakor vagy egy rendszer frissítés után teljesen fehér, az meglehetősen fura és ritka esemény, de azért olykor előfordulhat. Mindez így néz ki:

Javítás

Zárd be a Viber alkalmazást.

Futtasd ezt a parancsot:

Találkozhatsz egy olyan jelenséggel, hogy egy általad felvett, külső tükör vagy netán PPA csak a 64bit-es alkalmazásokat támogatja, de a 32bit-eseket nem. Mindez azért nem igazán meglepő, hiszen manapság a 32bit-es alkalmazásokat nem feltétlen fejlesztik tovább, egészen pontosan a 32bit-es architektúrára már nem feltétlen fejlesztenek új alkalmazásokat. Létezik „ugyan” a 32bit-es rendszer telepítő is, de egy-egy külső fejlesztő inkább csak 64bit-es verziót készíti el az alkalmazásból, főleg, ha nem nyílt forráskódú alkalmazásról van szó.

Signal egy, saját fejlesztésű protokollt és újszerű titkosítási megoldásokat használó üzenetküldő alkalmazás. A Signal egyébként nyílt forráskódú, a titkos kommunikációért felelős protokoll pedig szabadon használható más szoftverekben is.

Ezt implementálja ma már a WhatsApp, a Facebook Messenger és a Google Allo is (inkább díszként és marketingfogásként, mivel általában opt-in rendszerben titkosítanak, a metaadatokat pedig tárolják és készséggel kiadják a hatóságoknak), illetve az eredeti Signal alkalmazás is (ez metaadatot nem tárol).