1927. február 23-án az Egyesült Államokban hatályba lépett a Rádiótörvény (Radio Act of 1927), amely egyértelműen kijelölte a rádiózás szabályozásának kereteit. Az új törvény létrehozta a Szövetségi Rádióbizottságot (Federal Radio Commission, FRC), amely felügyelte az adók engedélyeztetését, a frekvenciák elosztását, az adóteljesítmény meghatározását, valamint a műsorszórási időkereteket. A rádiózás az 1920-as évek elején hatalmas fejlődésen ment keresztül.
1455. február 23-a a nyomtatott könyvek történetének egyik legfontosabb dátuma. Ekkor jelent meg a Gutenberg Biblia, amely az első ismert könyv, amelyet mozgatható betűkkel nyomtattak. Bár a pontos dátum vitatott, ezt a napot tekintik az első példányok elkészültének hivatalos időpontjának. A könyvnyomtatás feltalálása Johannes Gutenberg nevéhez fűződik, aki az 1440-es években fejlesztette ki a mozgatható ólombetűs nyomtatást (movable type).
1997. február 22-én a skóciai Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy sikeresen klónoztak egy felnőtt juhot, amely a Dolly nevet kapta. A klónozáshoz egy felnőtt bárány emlőmirigyéből származó sejtet használtak, innen ered a névadás is – Dolly Parton énekesnő után, akinek neve az emlőmirigyekhez való laza kapcsolata miatt tréfás utalásként szolgált. De miért volt Dolly klónozása ennyire jelentős, és milyen hatással volt a tudományra?
Az eCryptfs az elmúlt években szinte teljesen eltűnt a Linux fájlrendszerekkel kapcsolatos hírekből, ezért sokakat meglepett, hogy a Linux 7.0 fejlesztési ciklusában ismét több javítás is érkezett hozzá. Bár ma már más megoldások számítanak elsődlegesnek a titkosítás terén, az eCryptfs továbbra is része a kernelnek, és most láthatóan nem hagyják teljesen magára. A friss változtatások inkább karbantartási jellegűek, mégis azt jelzik, hogy a projekt körül újra van némi élet. Ez különösen érdekes azok számára, akik még mindig használják a könyvtárszintű titkosítást Linuxon.
A Linux 7.0 fejlesztése nemcsak az új hardverek támogatásáról szól: a fejlesztők láthatóan komolyan veszik az idősebb grafikus vezérlők problémáit is. A frissen beolvasztott javítások jelentős része az AMDGPU grafikus illesztőprogramot érinti, különös tekintettel a régebbi Radeon GPU-k stabilitására és kompatibilitására. A változások több bosszantó hibát is orvosolnak, amelyek eddig fekete képernyőt, villogó kurzort vagy Wayland alatti grafikai hibákat okoztak. Jó eséllyel ezek a javítások a stabil kernelfákba is hamar visszakerülnek.
A Xubuntu csapata hivatalosan is meghirdette a háttérkép-pályázatot a közelgő Xubuntu 26.04 LTS (Resolute Raccoon) megjelenésének alkalmából, amely egyben különleges mérföldkő is: az Xubuntu immár 20 éve hivatalos Ubuntu-változat. A pályázat 2026. február 18-án indult, és minden érdeklődő feltöltheti alkotását a hivatalos pályázati témában az Ubuntu Discourse közösségi oldalon.
1924. február 22-én Calvin Coolidge, az Egyesült Államok elnöke történelmet írt azzal, hogy elsőként szólalt meg rádión keresztül a nemzethez. A Fehér Házból sugárzott beszédet öt rádióállomás közvetítette, és becslések szerint ötmillió ember hallgatta élőben. Ez az esemény megnyitotta az utat az elektronikus tömegtájékoztatás és a politikai kommunikáció új korszakába. A 20. század elején a rádió rohamos fejlődésnek indult, és az 1920-as évekre már az Egyesült Államok egyik legfontosabb információforrásává vált.
1999. február 22-én megnyitotta kapuit a First Internet Bank of Indiana, amely az első teljes körű szolgáltatást nyújtó, kizárólag interneten elérhető bankként vonult be a történelembe. Ebben az időszakban az online bankolás még gyerekcipőben járt, így ez az újítás forradalmi lépésnek számított a pénzügyi szektorban.
1878. február 21-én a New Haven Telephone Company kiadta az első telefonkönyvet, amely mindössze huszonegy nevet tartalmazott. Ma már elképzelhetetlen lenne az élet telefonkönyvek vagy digitális névjegyzékek nélkül, de hogyan indult ez az egész? Hogyan fejlődött a telefonhasználat az első telefonkönyv megjelenésétől napjainkig? A telefon, amelyet Alexander Graham Bell találmánya hozott el a világ számára, az 1870-es évek végére még igencsak újdonságnak számított.
1858. február 21-én Edwin T. Holmes Bostonban üzembe helyezte a világ első elektromos betörésjelzőjét. Bár a rendszer rendkívül egyszerű volt – csupán egy csengőt szólaltatott meg, ha egy ajtó vagy ablak kinyílt –, mégis egy új korszak kezdetét jelentette a biztonságtechnika történetében. Hogyan működött ez az első riasztó, és milyen hatással volt a jövő biztonsági rendszereire?