Mostantól az „n” billentyűparanccsal kapcsolhatja be a narrációt az olvasó módban.
A PDF-nézőben - diakritikus betűkkel vagy anélküli - keresési támogatás jelent meg .
A Linux elszigetelési sandbox eljárása megerősödött: a webes tartalmakat kezelő folyamatok többé nem férnek hozzá az X Window rendszerhez (X11).
Web MIDI API támogatás.
A Firefox mostantól támogatja a hitelkártyák automatikus kitöltését és rögzítését Németországban és Franciaországban.
A 100-as verzió megjelenése előtt
A Firefox hamarosan eléri a 100-as verziót. Ez potenciálisan törést okozhat az olyan webhelyeken, amelyek az üzleti logika végrehajtásához a böngésző verziójának azonosítására támaszkodnak.
A 100-as főverzió nagy mérföldkő mind a Chrome, mind a Firefox számára. Ez a kétjegyű verziószámról a háromjegyű verziószámra való áttérés miatt a weboldalakon is problémát okozhat. A webfejlesztők mindenféle technikát használnak ezeknek a karakterláncoknak az elemzésére, az egyéni kódtól kezdve a User-Agent elemző könyvtárak használatáig, amelyek segítségével meghatározható a megfelelő feldolgozási logika. A User-Agent és bármely más verziójelentő mechanizmus hamarosan háromjegyű verziószámot fog jelenteni.
A Firefox 100-as verziójának gyors közeledtével segíthet tesztelni a webhelyek kompatibilitását a háromjegyű verziószámokkal, ha engedélyezi az új Firefox 100 User-Agent String opciót a Beállítások Kísérleti szakaszában (about:preferences#experimental). Ha olyan webhelyet talál, amely nem működik a Firefox 100-as verziójával, kérjük, küldjön hibajelentést a webcompat.com oldalon.
A Firefox Többfiókos tárolók (Multi-Account Containers) lehetővé teszi, hogy online tevékenységének egyes részeit színkódolt lapokra különítse el, ezzel megóvhatja személyes jellegű adatait. A sütik tárolók szerint vannak elválasztva, lehetővé téve az internet egyidejű használatát több identitással vagy fiókkal, valamint integrálja a Mozilla VPN-t (ha használod) a további adatvédelem érdekében. A Mozilla által ajánlott kiegészítő.
Meglehetősen sok weboldal gyűjti és használja fel a böngészési szokásaidat a saját személyes céljaira, azaz követ. Például, a beágyazott linkeknél a felhasználót azonosító kiegészítést tesz az URL elejére vagy végére, amellyel beazonosítja, hogy egy-egy felhasználó éppen merre barangolt a világhálón. Ezt a nyomkövetést a ClearURLs kiegészítővel tudod kivédeni, mégpedig úgy, hogy például a facebook-ról kivezető URL-re nem kattintasz rá, hanem másolod, új lapot nyitsz, majd ide beillesztve nyitod meg a lapot.
A Chrome és a Firefox néhány hónapon belül eléri a 100-as verziót. Ez potenciálisan törést okozhat az olyan webhelyeken, amelyek az üzleti logika végrehajtásához a böngésző verziójának azonosítására támaszkodnak. Ez a bejegyzés az események idővonalát, a Chrome és a Firefox által a hatás mérséklésére alkalmazott stratégiákat és azt mutatja be.
Három lehetőség a Firefox hangulatának megváltoztatására:
Témák
A Firefox kinézetét eddig is lehetett módosítani témák segítségével. Erre az előre elkészített témák ezrei állnak rendelkezésre. A Firefox böngészőben előre kereshet egyedi témákra az „Eszközök” menü „Kiegészítők és témák” almenüjét választva a „Témák” lapra kattintva:
Windows 11 alatt a Firefox mostantól támogatja és megjeleníti az új stílusú görgetősávokat.
A macOS rendszerben javították a rendszer betűtípus betöltésén, ami bizonyos helyzetekben gyorsabbá teszi a lapok megnyitását és az új lapokra való váltást.
A Linux-on történő nyomtatáshoz szükséges PostScript közvetlen létrehozásának támogatása megszűnt. A PostScript nyomtatókra történő nyomtatás azonban továbbra is támogatott lehetséges.
Február 8-án lejár a Firefox 94-es verziójának 18 színváltozata (colorways), és érkezik hat új színvilág. Ez egy különleges, korlátozott ideig tartó funkciókészlet végét jelzi. Azonban megtarthatja kedvenc színvilágát, amennyiben a február 8-án használja azt. Más szóval, ha egy színvilág „engedélyezve" van a bővítménykezelőben, akkor az a színvilág örökre az Öné lesz. Miután a Firefox 94 színvilág gyűjteménye lejárt, néhány változást láthat a bővítménykezelőben. A Colorways szakasz többé nem jelenik meg, és az aktív, engedélyezett színváltozat megmarad az „Engedélyezett" szakaszban a többi rendszer- és harmadik féltől származó téma között. Amint letiltja a színvilág, az a „Letiltva" szekcióban fog megjelenni. A színtérfrissítésekről bővebben itt olvashat.
Mostantól megjelenik egy figyelmeztetés, ha aktív letöltések mellett próbál kilépni a privát böngészésből. Ne tévessze szem elől ezt a a fontos információt!
Javítottak a fejlesztők a Firefox böngésző hidegindítás teljesítményén.
Mi - akik Firefox-ot használunk - hiszünk benne, hogy az egyén biztonsága és magánélete az interneten alapjog és nem választható opció. Ha egyetért ezzel, ossza meg ezt a bejegyzést, vagy a Firefox-ot barátaival ismerőseivel: http://mzl.la/1jXQpTf.
Szerezze be azt a böngészőt, amely védi, ami fontos: a Firefox beszerzése.
A Firefox alapértelmezetten telepítésre kerül a Linux Mint felhasználói számára, vagy telepíthető a „firefox” csomag „Szoftverkezelő”-ből történő telepítésével.
Amikor a böngésző címsorába elkezdesz beírni valami, a böngésző számos forrásból próbálja kitalálni, hogy mit is keresel. Könnyedén leszűkítheted a keresést a következő speciális kulcsszavakkal.
Használata: kulcsszó ezt keresem
Például:
Kulcsszó: ^ → a böngészési előzményekben keres.
Kulcsszó: * → a könyvjelzők között keres.
Kulcsszó: % → a megnyitott lapok között keres.
Ez az írás néhány, a Firefox böngészőben jelen lévő, különlegesnek tűnő oldal leírását tartalmazza. Azokról a Firefox mágiákról lesz szó, amelyeket könnyedén mindenki felfedezhet magának az
oldalról – melyet a címsorba kell beírni – kiindulva lehet elérni. És még sok minden mást is. Ilyen például az információkkal teli új telepítés utáni indítóoldal, az about:welcome oldalon, a jogi tudnivalók az about:rights oldalon, a szórakoztatónak szánt about:mozilla és about:robots oldalak, valamint a közreműködök és licenceket ismertető about:credits, illetve about:license oldalak is.
Természetesen innen elérhetőek a jól ismert Firefox beállító oldal is az about:preferences címen, valamint a telepített kiegészítőket listázó about:addons oldal. Nem nehéz felfedezni az eltárolt belépéseket megjelenítő about:logins oldalt is, továbbá nem hiányozhat a felsorolásból, a már említett Védelmi vezérlőpult sem, amelyet az about:protections oldalt meglátogatva érhet el.
A Firefox régóta hírhedt arról, hogy túl sok memóriát használ. Ennek a hírnévnek a valóságtartalma az évek során változott, de a böngészővel kapcsolatban ez a közvélekedés megmaradt. Az elmúlt esztendőkben minden egyes Firefox-kiadást a szkeptikus felhasználók azzal a kérdéssel fogadták, hogy „kijavították már a memóriaszivárgást?". A Firefox 4 2011 márciusában lett kiadva egy hosszú béta-ciklust és többszöri elhalasztott szállítási dátumot követően - és ugyanezek a kérdések fogadták az új kiadást. Míg a Firefox 4 jelentős előrelépést jelentett a web számára olyan területeken, mint a nyílt videó, a JavaScript teljesítménye és a gyorsított grafika, addig sajnos jelentős visszalépést jelentett a memóriahasználat terén.
A webböngészők terén az elmúlt években nagy verseny alakult ki. A mobileszközök térhódításával, a Google Chrome megjelenésével és a Microsoft webbe történő újrabefektetésével a Firefoxnak számos kiváló és jól finanszírozott versenytárssal kellett megküzdenie a haldokló Internet Explorer helyett. A Google Chrome különösen sokat tett azért, hogy gyors és kecses böngészési élményt nyújtson. A nehezebb úton kezdtük megtanulni, hogy jó böngészőnek lenni már nem elegendő - kiváló böngészőnek kell lennünk. Ahogy Mike Shaver, a Mozilla akkori műszaki alelnöke és a Mozilla régi munkatársa mondta: „ez az a világ, amit akartunk, és ez az a világ, amit létrehoztunk".
Így álltunk 2011 elején. A Firefox piaci részesedése stagnált vagy csökkent, míg a Google Chrome gyorsan emelkedett. Bár a teljesítmény tekintetében kezdtünk felzárkózni, a memóriafogyasztás tekintetében még mindig jelentős versenyhátrányban voltunk, mivel a Firefox 4 a gyorsabb JavaScriptbe és a gyorsított grafikába fektetett be, gyakran a megnövekedett memóriafogyasztás árán. A Firefox 4 megjelenése után egy Nicholas Nethercote által vezetett mérnökcsoport elindította a MemShrink projektet, hogy a memóriafogyasztást ellenőrzés alá vonja. Ma, közel másfél évvel később, ez az összehangolt erőfeszítés radikálisan megváltoztatta a Firefox memóriafogyasztását és hírnevét. A „memóriaszivárgás" a legtöbb felhasználó fejében már a múlté, és a Firefox gyakran az egyik legvékonyabb böngészőként szerepel az összehasonlításokban. Ebben a fejezetben a Firefox memóriahasználatának javítása érdekében tett erőfeszítéseinket és az út során szerzett tanulságokat vizsgáljuk meg.
Linux rendszereden ki tudod választani, be tudod állítani azokat az alapértelmezett alkalmazásokat, amelyek a különböző videó- hang- kép- vagy dokumentumfájlok és még néhány fájl-együttes megnyitását végzik alapértelmezetten, azaz, automatikusan. Tulajdonképpen, nem fájl típusokról, hanem bizonyos tevékenységekről beszélhetünk: ilyen például a levelezés is.
Történetesen, én két problémába futottam bele a Cinnamon asztali környezetet használva, a telepítés után:
Csütörtökön reggel a Firefox bizonyos körülmények között nem töltött be oldalakat, vagy összeomolhatott.
Ezt egy a böngészőben lévő HTTP/3 hiba okozta, amelyet az események sora „aktivált”. A Firefox telemetria hálózati elérésében történő változtatás miatt olyan felhőszolgáltatás Load Balancer szolgáltatás lett használatba véve, amely a „Content-Length” HTTP fejlécet kisbetűsként, azaz „content-length” formában adta meg. A szabvány szerint nem kis- és nagybetűérzékeny formában megadott HTTP fejlécet kisbetűs módon megadva a Firefox nem vette figyelembe és a FindRequestContentLength függvényhívás 0 mérettel számolta. Ennek következményeként a Firefox hibás hálózati alrendszere (Necko) feldolgozási ágba került és belső hálózati puffereket felemésztve végtelen ciklusba került - amely a többi weboldalt is elérhetetlenné tette és a böngészőn a lefagyás jelei lettek úrrá...
A Mozilla a hibát a Firefox tegnap megjelent 96.0.1 verziójával javította. A kiadási megjegyzéseket itt találja. Ez a kiadás egy másik hibát is javít amely a Windows rendszereken érinti a proxy megadásának kivétel kezelését, a „Rendszerbeállítások használata” beállítás esetén (1749501). A hibával kapcsolatban a fejlesztő további stabilitást javító szoftverfrissítést is terveznek.
Letöltés
A legújabb Firefox továbbra is Windows (AMD 64 bites, ARM 64 bites és 32 bites), Linux (64 és 32 bites) és OS X (Intel és Apple Silicon) operációs rendszerekre tölthető le, szokás szerint magyar nyelven is. A most kiadott verzió fejlesztéseiről a kiadási megjegyzésekben lehet olvasni, a közzétett biztonsági hirdetményeket pedig itt lehet elolvasni. Linux Mint esetén a frissítés elérhető a Frissítéskézelő alkalmazásban, illetve más platformok esetén terjesztés által biztosított frissítési csatornákon keresztül. A Windows 11 felhasználók már telepíthetik a Microsoft Store-ból.
Frissült az androidos Firefox is, amelyről szintén közzétettek kiadási megjegyzéseket a fejlesztők. A Firefox ESR – hosszan támogatott – 91.5.0 verziója is hamarosan megkapja ezt a javítást.
A Firefox következő – 97-es – verziója, várhatóan 2022. február 8-án jelenik majd meg.
A Mozilla fejleszti a Linux Mint disztribúciónk két legfontosabb szoftverét:
A Firefox webböngésző
A Thunderbird e-mail és naptár alkalmazás
A Mozilla minden idők egyik legnagyobb Open Source bajnoka. A történelem során egyedülálló szerepet játszott a szabad szoftverek népszerűsítésében, és nagyban hozzájárult a Linux sikeréhez is.
A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorer-rel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.
A Netscape akkoriban valami félelmetes dolgot tett. Kiadta a forráskódját a világnak. A Mozilla azért jött létre, hogy felhasználja ezt a kódot, és koordinálja egy új, nyílt forráskódú böngésző fejlesztését, amely végül a Firefox lett. Néhány évvel később a webet már nem egyetlen böngésző uralta. 2010-ben a Firefox a böngészők piacán felhasználói részarány 30%-át képviselte, az Internet Explorer felhasználói bázisa pedig 50%-ra csökkent.
A Firefox bizonyos körülmények között a mai nap nem töltött be oldalakat, vagy összeomolhat. Ezt egy HTTP/3 hiba okozza. A Firefox mérnökei dolgoznak a hiba elhárításán:
„Jelenlegi gyanúnk szerint a Google Cloud Load Balancer (vagy egy hasonló CloudFlare szolgáltatás), amely az egyik saját szerverünk előtt áll, kapott egy frissítést, amely egy meglévő HTTP3 hibát vált ki. Először a Telemetriát gyanúsították, mivel ez az egyik első szolgáltatás, amelyhez egy normál Firefox-konfiguráció csatlakozik, de feltehetően a hiba bármely más, ilyen szerverhez való csatlakozás esetén is kiváltja a hibát. A jelenlegi tervünk az, hogy a HTTP3-at letiltjuk, hogy enyhítsük a problémát, amíg meg nem találjuk a pontos hibát a hálózati stack-ben.”
A másik észrevétel az volt, hogy a felhasználók a Telemetria letiltásával is elérték ezt a hatást. Elképzelhető, hogy alapból csak a Telemetria használ HTTP/3 kapcsolatokat.
„A Firefox szolgáltatásokban voltak kiesések, és ezt sajnáljuk. Úgy véljük, hogy a hibát kijavítottuk, és a Firefox újraindítása visszaállítja a normális viselkedést. Hamarosan további információkkal szolgálunk.”