Sok kezdő felhasználónak felmerül a kérdés, hogy melyik Linux terjesztést válassza, vagy éppen melyiket próbálja ki. A Linux rendszerek széles választéka között könnyű elveszni, és nehéz döntést hozni. Azonban most van egy remek megoldás a problémádra: a DistroSea weboldal(külső hivatkozás).
A vak és gyengénlátó emberek számára készült, az Ubuntu 20.04.6 LTS-en alapuló Beszélő Linux (BeLin) legfrissebb kiadása az Informatika a Látássérültekért Alapítvány jóvoltából immár elérhetővé vált.
A Debian Project tegnap bejelentette a Debian 12.2 kiadását és általános elérhetőségét, mint a legújabb Debian GNU/Linux 12 „Bookworm” operációs rendszer sorozat második ISO-lemezkép frissítését.
Az mp3 audiofájlokba hogyan lehet albumborítókat, vagy akár egyéb képet elhelyezni? Nem egy gyakori feladat, és nem is érinti a legtöbb embert. Én az utóbbi időben körbejártam a témát, mert viszonylag sok mp3-asba kellett volna egyszerűen berakni egy-egy képet. Sok program pld. az easytag(külső hivatkozás) is képes erre, grafikusan. Nekem jobb egy terminálos, amit igény esetén szkriptesíteni is lehet. Itt már a kínálat sokkal kisebb, illetve az interneten fellelhető tanácsok sok esetben a teljes, vagy részleges átkódolással járnának.
Megjelent a szokott ütemezéssel az új Cinelerra 2023 szeptemberi verziója(külső hivatkozás). A megszokott hibajavításokon kívül kapunk egy új appimage verziót is. Ez teljesen megegyezik a normál verzióval, de a hagyományosabb gyorsbillentyű kiosztást követi, így a J, K, L, I, O, A, S és még sok más kötést átírtak, hogy megfeleljenek a kvázi szabványnak. Ennek a hiánya nagyon zavaró volt, mert aki megszokta más NLE vágónál ezeket, akkor a Cinelerra az első időben nagyon nehézkesnek tűnhetett.
Megjelent a kedvelt Ocenaudo 3.13.0 verziója. Az alszám változásból is látni, pár érdekes és hasznos megoldás került bele. A megszokott hibajavítások mellett a Visual Tools miatt érdemes lesz frissíteni. A Visual Tools.ban a hangokat közvetlenül szerkeszthetjük a vásznon. Jelenleg hozzáadott vizuális eszközök: Fade In, Fade Out, Crossfade és Fade Out/Fade In megoldások, illetve a Audio Ducking és Visual Mix Paste.
Adatok. Az egyik legfontosabb értékünk a gépünkön lévő adataink. Adat bármi lehet, egy doksi, egy telefonszám, vagy akár – ebből a szempontból – egy film is. Három általános problémával szembesül a felhasználó az adataival kapcsolatban. Az első az adatok elérése, rendszerezése. A gépen lévő adataink jellemezően fájlokban van. Így azokat érdemes úgy tárolni, hogy ha kell minél előbb hozzáférj.
Itt az OpenZFS 2.1.13 a nyílt forráskódú ZFS fájlrendszer-megvalósításnak a legújabb frissítése, amelyet jelenleg Linux és FreeBSD rendszerek támogatnak.
A Ranger jobboldali panelje egy előnézeti panel, ahol a fájl tartalma vagy tulajdonságai jelennek meg. Ez a legtöbb esetben és alapbeállításnál igaz a szöveges állományokra. Ezenkívül bármilyen más állományra be kell állítani az előnézeti képet.
Az előnézeti kép itt csak a jobboldali panelben látható előnézet, nem pedig a megjelenítés, megnyitás lehetősége. A Ranger ezt kettéválasztja, két eltérő folyamatban kezeli.
Általában a szövegszerkesztésnél a legtöbb esetben a szöveg írása ami eszünkbe jut. Most az ellenkező feladatat a szöveg törlését vizsgáljuk meg. Az NVim(külső hivatkozás), illetve a Vi, Vim alatt. A kettő ebből a szempontból nem különbözik, plusz sok ismeret a Ranger és hasonló fájlkezelőkben is hasznos lehet. Bár sokan nem tartják túl érdekes feladatnak a szövegekből való törlést, de a hatékony munkához ez is hozzátartozik.
A Ranger egy terminál alapú fájlkezelő alkalmazás a Linux és Unix rendszerekhez. A felhasználóknak lehetővé teszi, hogy parancssor-szerűen navigáljanak a fájlrendszeren keresztül, megtekintve és kezelve a fájlokat és mappákat. A Ranger felületén belül a felhasználók könnyen lehetőséget kapnak a fájlok előnézetére, szerkesztésére, másolására, mozgatására és más fájlkezelési feladatok elvégzésére.
A Cinnamon a Linux Mint egyik fő asztali környezete, érdemes pár alapvető tippel megismerkedni. Ezek jellemzően terminálos tippek, a legtöbbjüket grafikusan is megoldhatjuk. Én szeretem a terminálos megoldásokat, mert gyorsak és szkriptesíthetőek. Egy esetleges újratelepítés, vagy más miatti beállításváltoztatás miatt csak le kell futtatni a szkripteket. Nem is fejtem ki túlzottan a teendőket, a parancsokat be kell írni a terminálba, és - ha kell - leellenőrizni az eredményt.
Igyekszünk gyakran beszélni a Linux malware-ekről, mert bár gyakran gyorsan foltozzák, és a Windows, illetve a macOS-hez képest nem nagyon használják ki, de azért mégis jó ha felkészül a linux-os világ arra, ha majd jobban a célkeresztben lesz.
Szeretnéd azonosítani és eltávolítani, kitakarítani a nem használt alkalmazásadatokat Ubuntu, Fedora, Debian, Arch stb. Linux rendszeren? Ez a szkript képes észlelni és eltávolítani a nem használt alkalmazásadatokat. Nagyon bosszantó, ha eltávolítasz egy alkalmazást, de a beállító könyvtára ott marad a saját könyvtáradban. Egy idő után már viszonylag sok ilyen felesleges adathalmaz szemeteli tele a gépedet. Alapesetben ezeknek lehet szerepe: ha visszateszed a letörölt programot ezek tartalmazzák a saját beállításaidat.