linux

NVim alap beállítása

Az előző részekben már volt szó a NVim és a Vim témáról. Én nagyon megkedveltem a NVim megoldásait, így újra visszatérek a témára. Ez a rész a testre szabásról szól, bár nem igazán a beállításokra koncentrálok, hanem egy olvasott módszerre, amivel rendezetten tudjuk a beállításakolt tartani. Illetve pár olyan tippet is leírok, amit menet közben tapasztaltam meg, és bevált.

kami911 képe

Megjelent az Edge stabil böngésző kiadása Linux-ra

A Microsoft immáron a nyílt forráskódú Chromium technológián alapuló Edge böngészőjük egy ideje már elérhető volt Linuxon, de ez csak az előnézeti csatornáikon volt, egészen mostanáig. A cég a hivatalos Edge blogjukon bejelentette, hogy az Edge ma általánosan elérhetővé vált, a stabil csatornán keresztül, Linux-ra. Ez azt jelenti, hogy az Edge mostantól Windows, Mac, iOS, Android és Linux alatt is támogatott lesz.

kami911 képe

A Proton Experimental további CEG DRM javításokat kapott

Nemrégiben a Valve frissítette a Proton Experimental-t, a Proton speciális verzióját, amely először a régebbi CEG DRM támogatásával Most egy másik új build is megjelent. Megjegyzés: a kezdeti CEG-támogatáshoz jelenleg is szükség van a Steam Beta Clientre.

A változásnaplóban egyszerűen megjegyzi, hogy javítja a „CEG DRM-et használó játékokkal való kompatibilitást”, de az újabb verzió a legújabb fsync-változásokat is tartalmazza. Egy Proton fejlesztő szerint, régebbi kernelen futtatva, az fsync automatikusan letiltásra kerül, így ha használnálatához, akkor frissíteni szükséges.

kami911 képe

Újabb csúcson a Steam kliens Linux felhasználói bázisa

Júliusban a Steam kliens használata Linux-on újra átlépte az 1,0%-os piaci részesedési küszöböt a Steam Deck bejelentését és a Steam Play / Proton folyamatos fejlődését követően. A Steam Linux-os felhasználói bázisa hónapról hónapra tovább nőtt, és a ma közzétett, október hónapra vonatkozó számokkal újabb csúcsot ért el.

kami911 képe

Frissült a Linux történelmi időszalag

FabioLolix jóvoltából frissült a Linux történelmi időszalag. A különféle Linux-ok születését, felmenőit, életét és esetleges megszűnését követhetjük nyomon ezen a hivatkozáson.

Letölthetőek az alábbi hivatkozásokon:

SpaceVim

Spacevim? Lehet, hogy sokan nem is hallottatok róla, ahogy én sem. A Magyarch discord csatornáján hívta fel egyik társunk a figyelmet rá, és kipróbáltam. Megtetszett, így egy bemutató, figyelemfelhívó bejegyzést raktam össze. A megszokott mód most sem egy teljes gépkönyvet szeretnék készíteni, hanem csak rámutatni: ilyen is van. Ha megtetszik, hasznosnak találod, akkor használod, ha nem, akkor nem. Nekem nagyon bejött, bár az első pár használatnál nagyon idegesítőnek találtam. Más, mint az nvim vagy a vim csak önmagában használva.

simonszoft képe

Szeptember elsején volt 27 éve az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára elindított a „Virtuális könyvtár” projektet

John Adams elnök által alapított (1800. 04. 24) Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára 1994.09.1.-én döntette el, hogy elindítja a Virtuális könyvtár projektet, amelynek célja a könyvek digitalizálása és azok számítógépes hálózatokon keresztüli megosztása a diákok és kutatók számára világszerte.
A "virtuális könyvtár" projekt révén nagyon ritka és/vagy igen rossz állapotban lévő anyagokat is elérhetővé tehetnek, valamint helyet takaríthat meg a könyvtár számára, amelynek állománya 2014 -ben 838 mérföldnyi polcot töltött fel.

kami911 képe

30 éves a Linux (kernel)

Éppen 30 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

VIM, alapok - kezdőknek

Vim, na ne… ez az első reakciója mindenkinek, aki még nem használt Vim-et. Alapvetően egy átlag felhasználónak nem is kell a Vim, hiszen vannak felhasználóbarátabb, esetlegesen grafikusabb szerkesztők is. Ha nem létszükséglet, akkor minek is ezzel a Vim-mel foglalkozni? Mert elterjedt és minden rendszeren jó eséllyel ott lesz. Alapismereteket érdemes elsajátítani, még akkor is, ha nem igazán akarod használni. Ha nincs más a gépen, akkor se essél kétségbe, illetve ha valamit a Vim nyit meg, akkor se legyen pánik, mert ki sem tudsz lépni.

Pet, a kedvenc

Pet? Valószínűleg nem sokan hallottatok erről a kis programról. Egy terminálos parancs tároló és indító. A terminálos munka ellen az egyik legnagyobb ellenérv a hosszú és összetett parancsok megjegyzése, begépelése és az ezzel járó hibalehetőség. Más többféle megoldást kipróbáltam, amikor olvastam erről a mini programról.

A notify-send alapjai

A notify-send egyszerű, gyors és mindenhol használható üzenet küldő rendszer. Ami nem takar mást, csak egy üzenet megjelenítését a monitorodon. A notify-send küldi az üzenetet, így kell valami ami meg is jeleníti: ez a dunst. Mindkettő könnyű, egyszerű és erőforrásigénye kicsi. Az laapfunkciókat tudja, azaz ne egy kdialog stb. szintet várj el.

SystemD időzítő alapok

A systemd időzítő használata első látásra sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint a cron. Ez valóban így is van, de a több lehetőség miatt legalább egy próbát megér a dolog. Ha az előző részekben leírt módszerrel kilistáztad a systemd részeit, az aktívan futó eszközöket, akkor láthattad, hogy van olyan, hogy .timers. Ezek az időzítő rendszer részei. Itt is, mint a legtöbb esetben csak az alapokat beszéljük meg, inkább kedvcsinálónak, mint komoly és alapos leírásnak szánom a systemd időzítő témát.

Két hasznos program

Hasznos program sorozatunkat folytatjuk. Már mutattam pár érdekes, vagy kevésbé érdekes programot. A mai részben is ezt a vonalat követem, de egy felvetésre szeretnék reflektálni: van értelme ilyen, sok esetben periférikus programot bemutatni? Ezek kevesebb embert érdekelnek, és nem is nagyon keresnek rá az emberek. Igen, van! A világháló tele van az alap parancssori programok bemutatásával, így pld. az ls, cat és a cd stb. parancsokat mindenki megismerheti. Akinek van egy kis kedve a parancssoros munkához, ezekről nagyon sok jó leírást talál.

Oldalak

Feliratkozás RSS - linux csatornájára