A Mozilla szerint a Google-lel kötött keresési megállapodás olyan jelentős részét képezi a bevételeiknek, hogy enélkül a Firefox aligha tudna versenyben maradni — vagy akár fennmaradni.

A Mozilla évek óta komoly összegeket kap a Google-től azért, hogy a Google keresője legyen az alapértelmezett a Firefox böngészőben. A szervezet 2023-as pénzügyi jelentése szerint a keresési megállapodásokból származó bevételek a teljes éves bevételük nagyjából háromnegyedét tették ki — bár a pontos összegeket és partnereket nem nevezték meg.

Ez az arány ugyan csökkenő tendenciát mutat, de a Firefox piaci részesedése is csökkent az utóbbi években. Ennek fényében különösen aggasztó a Mozilla számára az Amerikai Igazságügyi Minisztérium (DoJ) Google elleni trösztellenes pere, amelynek következményei akár egzisztenciális fenyegetést is jelenthetnek a Firefoxra nézve.

Trösztellenes per, kettős élű kard

Az Igazságügyi Minisztérium célja, hogy megakadályozza a Google dominanciáját több területen, például kötelezné, hogy adja el a Google Chrome-ot, az Androidot, és tiltaná a keresési disztribúciós megállapodásokat is — mint amilyen a Mozilla és a Google közötti megállapodás.

Ez azonban visszás helyzetet teremt: épp a Google „versenykorlátozó” fizetése tartja életben egyik legismertebb versenytársát, a Mozillát.

A Mozilla elnöke, Mark Surman így fogalmazott:

„Ezt nem azért csináljuk, mert nyereséges vagy egyszerű. Azért tesszük, mert számít. Az Igazságügyi Minisztérium javaslata nem csak célt téveszt, hanem az olyan domináns szereplőknek kedvez, mint a Google vagy az Apple — nem pedig csökkenti a hatalmukat.”

A Firefox és a mögötte álló Gecko böngészőmotor fejlesztése, a biztonsági kutatások, a webes dokumentációk és az olyan nyílt forráskódú kezdeményezések, mint a WebRTC, jelentős részben a Google által fizetett összegekből valósulnak meg.

Mi történik, ha a Google nem fizethet?

A Mozilla többször próbált más keresőszolgáltatókkal is együttműködni, például 2014 és 2017 között a Yahoo! lett az alapértelmezett kereső, ám a felhasználók tömegesen visszaváltottak Google-re, vagy teljesen elhagyták a Firefoxot. Hasonló eset történt az Ubuntuval is 2010-ben, amikor a rendszer a Yahoo!-t tette meg alapértelmezetté — de hamar visszaváltottak Google-re a felhasználói visszajelzések miatt.

A Mozilla pénzügyi igazgatója, Eric Muhlheim a Google elleni perben tanúként elmondta, hogy a keresési megállapodások elvétele nem csupán a Firefoxot veszélyezteti, hanem az egész nyílt web sokszínűségét is.

„Az innováció, az adatvédelem és a felhasználói választás csak akkor virágozhat, ha a böngészőmotorok versenyeznek. Ha elveszítjük vagy gyengítjük a Geckót, a web a kereskedelmi modellek érdekei szerint optimalizálódik — nem pedig az olyan értékek mentén, mint a hozzáférhetőség, adatvédelem és választási lehetőség.”

A Firefox eltűnésének következményei

A Mozilla tehát jogosan aggódik, hiszen a DoJ által szorgalmazott változtatások valószínűleg nem javítják a keresőpiac versenyét, hiszen a felhasználók már most is át tudják állítani az alapértelmezett keresőt. Viszont az intézkedések gyengíthetik a böngészőpiac sokszínűségét, és még nagyobb teret adhatnak a Google, Apple, Microsoft vagy akár az OpenAI uralmának.

A paradoxon tehát az, hogy a Google korlátozása — épp a verseny fokozása érdekében — csökkentheti a versenyt azáltal, hogy megszünteti a Mozilla egyik legfontosabb bevételi forrását.

A Firefox évtizedek óta alapértelmezett böngésző sok Linux disztribúcióban, nemcsak a funkcionalitása miatt, hanem azért is, mert értékei összhangban vannak a nyílt forráskódú közösség elveivel.

Ha a Google trösztellenes ügyei miatt a Firefox is padlóra kerül, valójában kevesebb választási lehetőségünk marad — nem több.