Új, jelentős funkcionális kiadással jelent meg a GNU ddrescue 1.30, a szabad szoftveres világ egyik legismertebb és legmegbízhatóbb adatmentő eszköze, amely fájlok és blokk-eszközök (például merevlemezek, SSD-k, pendrive-ok) sérült adatait képes visszanyerni. Az új verzió legfontosabb újítása, hogy a fejlesztők megfogalmazása szerint „nagyságrendekkel” javult az automatikus adatmentés hatékonysága olyan merevlemezek esetén, ahol egy olvasófej meghibásodott.

A kiadás középpontjában egy régóta fennálló, rendkívül nehéz probléma áll: a többfejes merevlemezek részleges hardverhibája. Ha egy többfejes HDD egyik feje meghal, a hagyományos olvasási kísérletek tömeges hibákba futnak, rendkívül lelassítva vagy ellehetetlenítve a mentést. A ddrescue 1.30 ezen a területen hoz áttörést.

A fejlesztők által közölt konkrét példa jól érzékelteti az előrelépés mértékét. Egy 1 TB-os merevlemez, amelynek négy olvasófeje közül egy hibás, a korábbi ddrescue 1.29 verzióval csak 3 782 794 olvasási hiba árán volt teljes mértékben visszanyerhető. Ugyanez a lemez ddrescue 1.30 alatt mindössze 283 olvasási hibával menthető ki. Ez nem egyszerű optimalizálás, hanem valódi paradigmaváltás az automatikus helyreállítási stratégiában.

Fontos kiemelni, hogy a ddrescue 1.29-ben is léteztek olyan haladó kapcsolók – például a --cpass=1,2 --skip-size=32MiB –, amelyekkel egy tapasztalt felhasználó már 880 hibára csökkenthette az olvasási próbálkozások számát. A fejlesztők szerint azonban az új verzió egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy a kezdő vagy tapasztalatlan felhasználók is képesek most már olyan eredményeket elérni, amelyek korábban csak szakértői finomhangolással voltak lehetségesek.

A 1.30-as kiadás nem csak ezen a téren fejlődött. Új kapcsolóként megjelent a --no-sweep opció, amely lehetővé teszi az átugrott területek későbbi „átsöprésének” letiltását. Ez bizonyos súlyosan sérült adathordozók esetén kifejezetten hasznos lehet, amikor a cél az épen maradt adatok gyors és kíméletes kimentése, a további hardverterhelés minimalizálása mellett. Emellett számos kisebb belső fejlesztés és finomítás is bekerült a programba, amelyek tovább javítják a stabilitást és a kiszámítható működést.

A GNU ddrescue régóta alapvető eszköznek számít Linux alatt adatmentési feladatoknál, különösen akkor, ha hardveresen sérült eszközökkel kell dolgozni. A 1.30-as verzióval a projekt újra bizonyítja, hogy a szabad szoftveres megoldások nemcsak alternatívát jelentenek a drága, zárt adatmentő eszközökkel szemben, hanem bizonyos esetekben iparági szinten is kiemelkedő technológiai előnyt kínálnak.

A GNU ddrescue 1.30 letölthető a hivatalos forrásokból, a részletes változáslista és további technikai háttér pedig a fejlesztői levelezőlista bejelentésében érhető el. Akik rendszeresen végeznek adatmentést vagy kritikus archívumokat kezelnek, azok számára ez a frissítés különösen ajánlott.

Mi az a ddrescue?

A ddrescue (teljes nevén GNU ddrescue) egy szabad szoftveres adatmentő eszköz, amelyet kifejezetten hibás, sérült vagy instabil adathordozókról – például merevlemezekről, SSD-kről, memóriakártyákról, pendrive-okról vagy lemezképekről – történő adatkimentésre terveztek. Fontos hangsúlyozni: a ddrescue nem javítja meg a fájlrendszert és nem állít vissza fájlneveket. A feladata az, hogy a lehető legtöbb nyers adatot kimentse egy sérült eszközről egy másik, biztonságos adathordozóra vagy egy képfájlba.

A ddrescue működési elve eltér a hagyományos másolóprogramokétól. Nem akad el egyetlen hibás szektornál sem, hanem intelligens stratégiát alkalmaz: először a könnyen olvasható területeket menti ki, majd később, fokozatosan és finomabb módszerekkel tér vissza a problémás részekre. Minden lépést egy naplófájlban rögzít, amely pontosan tartalmazza, hogy mely blokkok sikeresen menthetők, melyek hibásak, és melyek várnak még feldolgozásra. Ennek köszönhetően a mentési folyamat megszakítható, majd később ugyanonnan folytatható, felesleges újraolvasás nélkül, ami különösen fontos egy romló állapotú meghajtó esetén.

A program egyik legnagyobb előnye, hogy kifejezetten a hardver kímélését tartja szem előtt. Egy haldokló merevlemez esetén minden felesleges olvasási kísérlet csökkenti az esélyt a sikeres mentésre. A ddrescue ezért alapértelmezésben gyors, kockázatminimalizáló mentést végez, és csak később próbálkozik újra a nehezen olvasható szektorokkal, igény szerint korlátozott számú újrapróbálkozással. A legújabb verziók – különösen a 1.30-as kiadás – jelentős előrelépést hoztak a részben meghibásodott, például fejhibás merevlemezek automatikus kezelésében, ahol nagyságrendekkel kevesebb olvasási hiba mellett sikerül kimenteni az adatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a ddrescue nem „varázseszköz”. A kimentett eredmény egy nyers másolat, amely tartalmazza az adatokat, de nem feltétlenül használható azonnal. A fájlok tényleges visszanyeréséhez gyakran további eszközökre van szükség, például a TestDiskre a partíciók helyreállításához vagy a PhotoRec programra fájlalapú adatkinyeréshez. Ugyanakkor a ddrescue által készített lemezkép stabil alapot biztosít ezekhez a további lépésekhez, és lehetővé teszi, hogy a mentés már ne a sérülékeny eredeti meghajtón történjen.

Az alábbiakban összefoglalom lépésről lépésre, hogyan használható a GNU ddrescue biztonságosan és hatékonyan. Az ismertetés gyakorlati szemléletű, és a leggyakoribb adatmentési helyzetre fókuszál: egy hibás meghajtó klónozására egy ép céllemezre vagy lemezképbe.

A GNU ddrescue használata – gyakorlati útmutató

Alapelvek, mielőtt nekikezd

Mielőtt bármilyen parancsot futtatna, három kritikus szabályt érdemes rögzíteni:

1. Soha ne írjon a sérült meghajtóra
2. Mindig nagyobb vagy azonos méretű célra mentsen
3. Mindig használjon naplófájlt (logfile)

A ddrescue nyers blokkszinten dolgozik, ezért egyetlen elgépelés is végzetes lehet.

Telepítés

A legtöbb disztribúció csomagtárolójában elérhető:

sudo apt install gddrescue

Fontos: a csomag neve gddrescue, a parancs neve viszont ddrescue.

A meghajtók azonosítása

A sérült és a célmeghajtót pontosan azonosítani kell:

lsblk

Példa:

• sérült lemez: /dev/sdb
• céllemez vagy lemezkép: /dev/sdc vagy mentes.img

1. lépés – Gyors első mentés (hibák kihagyásával)

Ez a legfontosabb lépés. Itt a ddrescue nem próbálkozik újra, csak ami azonnal olvasható, azt kimásolja.

sudo ddrescue -f -n /dev/sdb mentes.img mentes.log

Mit csinál ez?

• -f – engedélyezi a felülírást (csak céloldalon!)
• -n – nincs újrapróbálkozás
• mentes.log – naplózza az állapotot

Ez a lépés minimális terhelést ró a hibás meghajtóra.

2. lépés – Hibás szektorok újrapróbálása

Miután minden könnyen menthető adat megvan, következhetnek a problémás részek:

sudo ddrescue -d -r3 /dev/sdb mentes.img mentes.log

Magyarázat:

• -d – közvetlen lemezhozzáférés (megkerüli a cache-t)
• -r3 – maximum 3 újrapróbálkozás hibás szektoronként

Ez a lépés opcionális, és a meghajtó állapotától függően érdemes korlátozni.

3. lépés – Apró blokkokkal finom mentés (haladó)

Ha még maradtak hibák:

sudo ddrescue --retry-passes=1 --scrape /dev/sdb mentes.img mentes.log

Ez már nagyon lassú, de néha kritikus adatokat ment meg.

Mentés közben megszakítható

Bármikor megszakítható:

Ctrl + C

Újraindításkor pontosan onnan folytatja, ahol abbahagyta, a naplófájl alapján.

Mit kapunk eredményként?

A végeredmény:

• egy lemezkép (mentes.img)
• egy állapotnapló (mentes.log)

A további munkát már az image-en végezze, ne az eredeti lemezen.

Fájlok visszanyerése a mentett képből

A ddrescue nem állítja helyre a fájlokat, csak az adatokat menti. Ezután jöhetnek:

• TestDisk – partíciók, fájlrendszer javítása
• PhotoRec – fájlalapú adatkinyerés
• mount -o loop – ha a fájlrendszer ép

Példa csatolásra:

sudo mount -o loop,ro mentes.img /mnt/mentes

Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni

• ❌ dd használata ddrescue helyett
• ❌ naplófájl kihagyása
• ❌ túl sok újrapróbálkozás egy haldokló lemezen
• ❌ adatmentés közben a rendszer újraindítása

Mikor nem ajánlott a ddrescue?

• Firmware-sérült SSD
• Titkosított meghajtó jelszó nélkül
• Fizikai sérülés (csapágy, motor, fej súlyos hibája)

Ilyenkor professzionális adatmentés szükséges.