Az OpenVPN egy teljes értékű VPN-megoldás, amelyet James Yonan fejlesztett ki 2001-ben. A szoftver nyílt forráskódú, azaz bárki szabadon felhasználhatja, módosíthatja és terjesztheti. Az OpenVPN célja, hogy biztonságos kapcsolatot biztosítson az interneten keresztül, védve a felhasználók adatait a lehallgatás és az illetéktelen hozzáférés ellen. Belefutottam abba a problémába, hogy OpenVPN használatával nem megy az MFA/2FA hitelesítése (esetemben authetikátoros OTP) egy frissítés után. A verziót le kellett vinni egy régebbi verzióra, a működés visszaállításához.
A legújabb Firefox (128.0) egy vadiúj adatgyűjtési módszert vezetett be, ami szép csendben történt. Az adatgyűjtési technológia neve Privacy-preserving attribution, röviden PPA. És hát ez azoknál, akik figyelnek, felkavarta az állóvizet. A technológiának van amúgy egy kifejezetten jó oldala is, mivel feleslegessé teszi a sütiket (cockie), de kétséges, hogy erről egyhamar lemondanak a szolgáltatók.
Friss telepítést végeztem (ellenőriztem a lemezképet), a telepítés szépen, gyorsan, probléma nélkül lefutott.
Szokásomhoz híven, az újraindulást követő első körös feladatok elvégzése után (frissítések telepítése, tárolók beállítása, biztonsági mentés stb.) de még a rendszerbeállításokban való elmélyedés előtt szoktam az adatokat felmásolni a külső merevlemezről.
(Nem nem, nem használok külön home-ot, mert a néhány havonta biztonsági adatmásolás többet ér nekem mint a külön home partíció okozta „nyugalom”)
A különböző hálózati, storage, és egyéb eszközök kényelmes menedzselési formája a webes felület. Bejelentkezik az rendszergazda az adott címen a weboldalon és már szerkesztheti is a beállításokat. Egy, (pontosabban két) Brocade gyártmányű G620 típusú (Firmware version: v9.2.1a – a legújabb elérhető a bejegyzés írásakor) Gen 6 Fibre Channel SAN eszközt sodort elém az élet, amelyen az SNMP lekérdező monitoring rendszer IP-cím váltása után kellett volna beállítani az új címre.
Function? Aki már programozott egy picit ismerni ezt a fogalmat. Aki pedig nem, neki gyorsan összefoglalom: egy olyan programozási szerkezet, amiben egy névhez hozzárendelünk összetettebb programrészt, amire ezentúl a névvel tudunk hivatkozni. Így csak egyszer kell összeállítani ezt a kis programrészt és azután végtelenszer fel tudjuk használni. Most természetesen nem programozni fogunk, csak a bash shellben (pontosabban a bashrc-ban) készítünk ilyen kis programocskákat, amiket szeretnénk használni.
Hatékony keresés? Ha valamelyik állományt, mappát kell keresni mindenki valamelyik fájlkezelő keresőjére gondol. Ami jó ötlet, de van pár hibája. Sok fájlkezelő keresője túl egyszerű egy komolyabb kereséshez, és sok esetben lassú is. Ha egymás után keresünk állományokat akkor kitűnik az egyik legnagyobb hiba: nem feltétlen készít a kereső egy saját adatbázist, amiben gyorsabb keresni. A nagy tárolók korában a gyorsaság fontos, hiszen nem túl élvezetes a keresés. Milyen megoldást lehet még bevetni? Egy viszonylag egyszerűt mutatok, ami terminálos, gyors és jól skálázható.
Mostanában szaporodnak a Youtube felületén a régi retro számítástechnika témájú előadások, ezen felbuzdulva én is felkutattam padlást, fészert hogy előkaparjam a régi hardvereimet, gondoltam támogatásként felajánlom a Kernel Pánik csatornának, hisz erre a témára egész jó kis műsorfolyamot lehet építeni.
Persze, hogy kinek mi a retró, az annak is függvénye, hogy amikor úgy testközelből találkozott a meghatározó élményt jelentő dolgokkal, akkor éppen milyen idők jártak.
Egy, viszonylag ritka témát dolgozunk most fel. A tömeges átnevezésre más hoztam pár példát, akár grafikus, akár pedig CLI megoldásokat. Egy "sima" átnevezés, ahol csak annyi a feladat, hogy egy karaktersort cseréljünk ki egy másikra nem túl nagy kihívás. Majdnem az összes grafikus fájlkezelő tudja ezt, illetve van pár jó fájl átnevező program is. Itt kiemelem, hogy nem minden fájl átnevező program alkalmas könyvtárak átnevezésre! Ennyi bevezetés után nézzük meg miről is lesz szó.
A feladat:
Adott egy komolyabb mennyiségű könyvtár, aminek a formátumára példa:
Erős a gyanúm, hogy mindenki hallott már a grep parancsról, de sokkal kevesebben használják ezt a kellemes és hatékony parancssori programot.
Bár ismeri mindenki, de egy kis bemutatás nem árt. A grep parancs jellemzően szöveges állományokban keres egy előre megadott mintát, szót, karakter sorozatot. Illetve azokat a fájlokat listázza ki melyekben az adott karaktersorozat megtalálható.
Xargs nem egy mindennap használt parancs, jellemzően nem is ismerik. Én sem nagyon ismertem, de egy cikket olvasva érdekesnek és bemutatandónak találtam az xargs parancsot. Az xargs Linux parancs lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy parancsokat, parancs sorozatokat hajtson végre a szabványos bemenetről. Ha ez zavarosan hangzik, talán egyszerűbb, ha megnézünk egy egyszerű példát. A következő cat parancs az xargs segítségével az ls parancs által listázott összes fájlt megjeleníti.
Talán senkinek sem kell bemutatni a nagy múltú vírusvédelmi céget, akik most rendhagyó módon tettek egy gesztust a Linux közösségnek.
Kiadtak egy ingyenes alkalmazást, amely lehetővé teszi a Linux rendszerek ismert kiberfenyegetéseinek vizsgálatát.
Nem kell telepíteni, csak futtatni. Mivel nem fut folyamatosan a háttérben, nem tudja valós időben figyelni a számítógép elleni támadásokat.
Nem frissül az adatbázisa, és nem is lehet frissíteni. Ha van új verzió, mindig le kell tölteni.
Az Állítsd meg a csendes gyilkost! bejegyzéshez írott egyik hozzászólásomban felvetettem, hogy a LibreOffice Calc-ban mindenki könnyedén készíthet magának egy egyszerű vérnyomásnaplót. Azonban eszembe jutott, hogy talán nem ártana ehhez egy rövid útmutató azoknak akik számára teljesen ismeretlen ez az alkalmazás.
Az xclip használata nem egy érdekfeszítő téma, hiszen van szebb és többet tudó vágólap kezelő is. Az xclip egy egyszerű, de stabil vágólap kezelő, aminek nagy előnye, hogy parancssoros. Így mini szkriptekbe beépíthető, és minden rendszer tartozéka. Ha véletlenül nem települt fel, akkor telepíteni kell, amit a saját csomagkezelőddel megtehetsz. Értelemszerűen csak xorg alatt müködik.