A kezdet az volt, amikor csak a PC böngészőjében kellett jelszókezelő. Aztán már a telefonban is szükség lett rá.
Van sok kiegészítő, sőt a böngészők tartalmaznak beépített jelszókezelőt is, amiket aztán szinkronizálni lehet a számítógépek, és a mobil eszközök között.
Talán nem mindenki tudja, hogy ezeket nem csak másolással illeszthetjük be a szövegbe, hanem be is gépelhetjük azokat, ezek ugyanis karakterek.
A begépeléshez egy billentyűkombinációt kell lenyomnunk, majd a kódszámukat kell beírnunk.
Sokan idegenkednek a Terminál használatától. Ebben a leírásban nekik próbálok segíteni, de nem akarom a terminál használatát részletesen bemutatni, hiszen erről rengeteg leírás található.
Kezdjük talán azzal, hogy tisztázzuk, hogy mi is az a Linux Terminál.
A Linux terminál egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy parancsokat adjon és kommunikáljon a Linux operációs rendszerrel. Megjelenésében egy jegyzettömbre hasonlít.
Mivel szezon van, tömeges megkeresések záporoznak felém, tudakolván, hogy mikor lesz folytatása a hirtelen félbemaradt azonos tartalmú kertészeti, minimum 4000 karakter hosszúságú, hozzászólásaim percenkénti közreadásának. Eddig azt a taktikát követtem, hogy ilyenkor mindig elküldtem a linket: https://linuxmint.hu/comment/65379#comment-65379, gondolván ebben benne van minden. Nem feltételeztem, hogy más is ennyire kevéssé orientált térben és időben, mint én, ami újabb kérdéseket szül. Mert rendben, balacy kihívásának értelmében a végdátum május 12-e éjfél, de az még mennyi idő? Egyáltalán ma hanyadika van? Macerás ezt mindig kiszámolni.
A mai bejegyzésben egy érdekes és fontos témát járok körbe: hogyan tudunk egy honlapot, fórumot stb. blokkolni a Linux alatt? Azaz ha van olyan oldal, amit nem szeretnél, hogy megjelenjen a keresőben azt így simán le tudod blokkolni, nem fogod tudni elérni.
Ma újra egy tömörítő programmal foglalkozom. A neve ZSTD és csak azért elő, mert olvastam róla egy cikket, és még soha nem is hallottam róla… Így körbejárjuk mit tud és milyen eredményeket ad. A Zstandard zstd néven fut, egy viszonylag új tömörítési eszköz, amelynek premierje 2015-ben volt. A mérnökök a Facebook-on hozták létre, hogy javítsák a régóta működő eszközök, például a gzip sebességét és tömörítési arányát. Gyorsan szabványos tömörítő eszközzé vált számos Linux disztribúcióban, ezért most itt az alkalom, hogy megtanuljuk használni.
A lehető legtöbbet próbálom használni a ranger és nvim párost, hogy megszokjam, és meg is tanuljam a használatát. Nemrég belefutottam egy kellemetlen dologba, amikor bezártam az Nvim-et futtató terminált. Természetesen mentés nélkül. Így közel félórás munkám veszett el. Az automata mentési funkció alapesetben akár a Vim, akár az Nvim szerkesztőből hiányzik, így ezt a problémát orvosolni kell. Itt nagyon jól jön a teljesen moduláris szerkezet, mert gyakorlatilag minden feladatra készült modul, illetve plugin.
A legtöbb asztali környezetben be tudjuk állítani a kikapcsolás, illetve az alvó stb. állapotba küldést egy bizonyos idő után. Ez nagyon kényelmes, áramtakarékos megoldás. Ha nem használjuk a gépet (sem egér, sem pedig billentyű mozgás nincs) akkor kapcsolja magát tartalékra.
De sajnos nem mindig megfelelő a beállítási lehetőségek tárháza. Nekem két problémám van az ablakkezelőkkel kapott energiakezelős (általában ilyen, vagy hasonló néven futó) alkalmazásokkal:
Az előző blogomban is egy belakott rendszer másolására alkalmas módszert mutattam be, most is maradnék ennél a témánál és a Refracta alkalmazást mutatnám be egy kicsit nektek, szintén egy másik fórumon megjelent írásomat ide átemelve.
Egyik kedvenc témaköröm a telepített, belakott rendszerek másolása. Kendek nagyszerű rendszermentő és -visszaállító alkalmazása a systemback.sh talán előttetek sem ismeretlen, én előszeretettel használom ezt Debian (alapú) rendszereken, mint amilyen a Linux Mint is, de remekül vizsgázott nálam már Manjaron is.
Most azonban arra a kalandra viszlek magammal titeket, amikor nem eredeti rendeltetésének megfelelően, hanem rendszermásolásra próbáltam meg használni, sikerrel.
A linuxmint.hu oldal újjászületése 2013-ban, több mint 10 éve indult. Akkoriban a Drupal rendszerre történő átlépés volt a fő feladat, miután a vezetőség úgy döntött, hogy a régebbi oldal állapota már kezelhetetlen volt. Az önkéntesek által üzemeltetett oldal átalakulása Nagy Gusztáv nélkül nem valósulhatott meg volna. Akkoriban tothgab vezetésével, ő maga és ikszman voltak a legaktívabbak.
Mi is az a panel? A választ mindenki tudni véli, de néhányan talán csodálkozni fognak, ha leírom, hogy a panel nem létezik úgy, ahogy az sokan elképzelik.
Ha valaki azt gondolja, hogy ő ki tudja tenni a panelra mondjuk a PulseEffects ikonját, akkor téved.
Vigyáznom kell az ilyen filozofikus megfogalmazással, mert egyszer, amikor arról írtam itt, hogy a színek fizikai értelemben nem léteznek, akkor lehülyézett valaki az oldalon.
Nagyon nem rázott meg, tudván, hogy nekem van igazam.
Azért "saját készítésű", mert az "egyéni" azt jelenti, hogy nem egyéni, csak valaki más készítette nem a Mozilla.
Nemrég kezdeményeztem egy szavazást arról, hogy ki, milyen fejlesztéseket látna szívesen.
Néhányan több témát és ikonkészletet szeretnének látni. Ezzel én is így vagyok.
Ami engem a Linuxban megfogott, az éppen a kinézete volt. Első látásra beleszerettem az Ubuntu 10.04-be.
Újabb szintre emelkedett a Kína ellen indított gazdasági háború, csak ezúttal Kína jelentett be egy komoly válaszlépést.
Megpróbálják kiszorítani a Windowst, az AMD-t, és az Intelt az állami, és önkormányzati szektorból.
Eljött a Linux éve?
„Kína blokkolja az Intel és az AMD csipek használatát a kormányzati számítógépekben
Kína irányelveket vezetett be az Intel és az AMD amerikai mikroprocesszorainak fokozatos kivonására a kormányzati személyi számítógépekből és szerverekből.