Nemcsak az elavult hibakövető rendszer jelent kihívást a Debian számára az új év elején: kiderült, hogy a disztribúció adatvédelmi csapata teljesen kiürült. A Debian Data Protection Team, amely az európai adatvédelmi szabályozásokkal, mindenekelőtt az általános adatvédelmi rendelettel (General Data Protection Regulation, GDPR) kapcsolatos ügyeket kezeli, jelenleg egyetlen aktív taggal sem rendelkezik.
A Proxmox kiadta a Mail Gateway 9.0-ás verzióját, amely jelentős frissítésnek számít: az alapot mostantól a Debian 13 „Trixie” adja, és a rendszer stabil alapértelmezett kernelje a Linux 6.14 lett.
Megjelent a Debian 13 „Trixie”, amely számos újdonsággal, fejlesztéssel és biztonsági újítással érkezik, közel két év és két hónappal a Debian 12 „Bookworm” után. A kiadás egyik legnagyobb mérföldköve, hogy a rendszer immár hivatalosan támogatja a 64 bites RISC-V (riscv64) architektúrát, így a megfelelő hardverrel rendelkező felhasználók teljes értékű Debian-élményben részesülhetnek, a megszokott hosszú távú támogatással és hatalmas csomagválasztékkal együtt. Természetesen továbbra is erős a támogatás a jól ismert architektúrák, például az amd64, arm64, armel, armhf, ppc64el és s390x esetében, miközben az i386-os felhasználói környezet csupán korlátozott, örökségi támogatást kap, így nem lesznek hozzá telepítőkészletek.
Egyre erősebb szakmai kritikák érik a Debian hibakövető rendszerét, amely a mai napig nélkülözi a modern webes felületet a hibák kezeléséhez. A problémára most Jussi Pakkanen, a Meson buildrendszer megalkotója és Debian-karbantartója hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a jelenlegi megoldás nemcsak kényelmetlen, hanem aktívan eltántorítja a fejlesztőket a közreműködéstől. Mindez különösen visszás annak fényében, hogy a Debian a világ egyik legmeghatározóbb Linux-disztribúciója.
A Devuan tükörszerverein már feltűntek a Devuan GNU/Linux 6.1 kiadás lemezképei, amely a Debian 13 „Trixie” rendszerre épül, de teljes mértékben mellőzi a systemd init rendszert (systemd init system) és az ahhoz kapcsolódó komponenseket.
A Debian fejlesztői alig hogy kiadták a Debian 13.0 verziót, máris a következő nagy kiadás, a Debian 14 tervezésén dolgoznak, amely a Forky kódnevet kapta, és várhatóan 2027-ben jelenik meg. A fejlesztési ciklus egyik érdekes újítása lehet a LoongArch64 (más néven Loong64) processzorarchitektúra hivatalos támogatásának bevezetése.
Alig egy hónappal a 9.19-es kiadás után megérkezett a DietPi 9.20, amely új, önhostolható távoli elérési megoldással, frissített kernellel több egykártyás számítógépen, valamint számos stabilitási és kezelhetőségi javítással erősíti tovább a minimalista, nagy teljesítményre hangolt disztribúciót.
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Debian fejlesztői infrastruktúrája: a Debusine projekt keretében elindult a hivatalos, PPA-szerű kiegészítő csomagtárolók nyilvános bétája. Az új rendszer célja, hogy biztonságos, Debianra szabott megoldást nyújtson csomagok tesztelésére és terjesztésére.
A SparkyLinux csapata kiadta a legújabb ISO-lemezképeket, a 2025.12-es verziót, az idei év harmadik fél-rolling frissítését, minden rajongónak, aki a könnyű, Debian “Forky” tesztágára épülő disztribúciót használja.
A Proxmox, a világ több mint 1,6 millió telepített hosztjával rendelkező ingyenes, nyílt forráskódú virtualizációs platformja, bemutatta a Proxmox Virtual Environment 9.1 kiadását. A frissítés a Debian 13.2 „Trixie”-re épül, és tartalmazza a kernel 6.17.2-t, QEMU 10.1.2-t, LXC 6.0.5-öt, ZFS 2.3.4-et és Ceph Squid 19.2.3-at. Az új verzió kiemelt újdonsága az OCI-alapú LXC-konténerek támogatása, amely jelentősen egyszerűsíti a konténer-alapú telepítést vállalati és fejlesztői környezetekben.
A Debian közösség egy fontos mérföldkőhöz érkezett: megjelentek a teljesen szabad (libre) Debian Libre Live képfájlok, amelyek lehetővé teszik a Debian 13 Trixie telepítését és futtatását mindenféle nem szabad firmware nélkül.
A Debian Project több mint két hónappal a 13.1-es verzió után kiadta a Debian 13 „Trixie” stabil ág második frissítését. A 13.2-es kiadás elsősorban biztonsági hibajavításokra, stabilitási fejlesztésekre és számos csomag frissítésére koncentrál. A rendszerüket rendszeresen frissítő felhasználóknak kevés teendőjük akad, hiszen a legtöbb javítás már korábban bekerült a tárolókba.