1781. március 13-án William Herschel, angol csillagász egy teleszkópon keresztül egy apró égitestet figyelt meg, amely lassan haladt az égen. Először azt hitte, hogy egy üstököst fedezett fel, de a további megfigyelések bebizonyították, hogy valójában egy új bolygóról van szó. Az égitest az Uránusz nevet kapta, a görög mitológia égistenéről elnevezve. Ez a felfedezés mérföldkőnek számított, mivel ez volt az első bolygó, amelyet teleszkóppal fedeztek fel.

Ez lett az első teleszkóppal felfedezett bolygó története

A felfedezés nem maradt következmények nélkül. III. György brit király udvari csillagásszá nevezte ki Herschelt, amely lehetővé tette számára, hogy teljes mértékben a csillagászati kutatásoknak szentelje életét. Az elkövetkező húsz évben Herschel mintegy 2 500 új ködöt (nebulae) és csillaghalmazt katalogizált, valamint két holdat az Uránusz körül és további kettőt a Szaturnusz körül.

Ezen kívül jelentős szerepet játszott egy új égitestcsoport elnevezésében is: amikor 1801-ben új kisbolygókat fedeztek fel, ő javasolta az „asteroid” (aszteroida) elnevezést. Munkássága alapjaiban változtatta meg a csillagászati kutatásokat, és hozzájárult a Naprendszerről alkotott képünk bővítéséhez.

Herschel felfedezése nemcsak az Uránusz, hanem az egész csillagászat történetének egyik legfontosabb eseménye volt.