1991. augusztus 25-én, Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

From: Linus Benedict Torvalds

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat (same physical layout of the file-system (due to practical reasons) among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work. This implies that I'll get something practical within a few months, and I'd like to know what features most people would want. Any suggestions are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs. It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

azaz

Hello mindenkinek, aki minixet használ -

Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (csak hobbiból, nem lesz nagy és profi, mint a gnu) 386(486) AT klónokra. Ez már április óta készül, és lassan kezd elkészülni. Szeretnék minden visszajelzést arról, hogy az embereknek mi tetszik/nem tetszik a minixben, mivel az én OS-em némileg hasonlít rá (többek között ugyanaz a fájlrendszer fizikai elrendezése (praktikus okokból)).

Jelenleg a bash(1.08) és a gcc(1.40) portolását végeztem el, és úgy tűnik, hogy a dolgok működnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami működőképeset fogok kapni, és szeretném tudni, hogy a legtöbb ember milyen funkciókat szeretne. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, de nem ígérem, hogy megvalósítom őket :-)

Linus

PS. Igen - mentes mindenféle minix kódtól, és van benne többszálú fs. NEM protable (386-os task switchinget használ stb.), és valószínűleg soha nem is fog támogatni mást, mint AT-harddiszket, mivel csak az van :-(.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

2011. augusztus 24-én Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója hivatalosan bejelentette lemondását. A közleményében így fogalmazott: „Mindig is azt mondtam, hogy ha eljönne a nap, amikor már nem tudnám teljesíteni az Apple vezérigazgatói feladatait és elvárásait, én leszek az első, aki ezt tudatja Önökkel. Sajnos, ez a nap elérkezett.”. Jobs lemondása mögött egészségügyi problémái álltak, amelyekről a nyilvánosság előtt már hosszabb ideje folytak találgatások.

Moszkvában, egy orosz zsidó családban 1973. augusztus 21.-én született Sergey Mihajlovics Brin (Сергей Михайлович Брин), aki később a modern informatika egyik legmeghatározóbb alakjává vált. Gyermekkorában szembesült a Szovjetunió zsidó közösségét érintő társadalmi és politikai korlátozásokkal, ezért szülei – jobb lehetőségek reményében – 1979-ben az Egyesült Államokba emigráltak. A család Maryland államban telepedett le, ahol Brin hamar megmutatta kivételes tehetségét a matematikában és a számítástechnikában.

A Google 2004. augusztus 19-én hajtotta végre első nyilvános részvénykibocsátását (Initial Public Offering, IPO), amely során több mint 22 millió részvényt értékesített, darabonként 85 dolláros nyitóáron. A tőzsdei kereskedés első napján a Google részvényeinek árfolyama 100,34 dolláron zárt, ami azonnal jelentős piaci értéknövekedést hozott. Az IPO hatalmas sikert aratott: több száz alkalmazott és befektető vált milliomossá, sőt néhányan milliárdossá is.

1947. augusztus 18-án hivatalosan is bejegyezték a Hewlett-Packard Company-t, amelyet William Hewlett és David Packard alapítottak. A vállalat nevét saját magukról kívánják elnevezni, azonban a sorrendet pénzfeldobással döntötték el. Így a Hewlett-Packard név született meg, amely ugyanilyen eséllyel lehetett volna Packard-Hewlett is. A cég kilenc évvel azután vált részvénytársasággá, hogy a két mérnök első termékeit egy Palo Alto-i garázsból kezdte árulni.

1993. augusztus 16-a a Debian születésnapja. Kedvenc operációs rendszerünk a fantasztikus közösségi munka eredménye. Boldog születésnapot a Debiannak! Évtizedek teltek el, amióta a Debian Projekt megszületett. Ez idő alatt hihetetlen utat járt be a projekt, és szemtanúi lehettünk a világ változásának. Az elmúlt három évtized alatt meghívást kapott a Debian szinte minden kontinensre és országba, több mint 25 Debian Fejlesztői Konferenciára.

1993. augusztus 13-án a Capcom kiadta az Egyesült Államokban a Street Fighter II Turbo: Hyper Fighting című játékot a Super Nintendo Entertainment System (SNES) konzolra. Ez a kiadás nemcsak a ’90-es évek legendás verekedős játékainak egyik csúcspontja volt, hanem a műfaj otthoni elterjedésének is meghatározó mérföldköve. A Street Fighter II arcade-verziója már korábban, 1991-ben berobbant a játéktermek világába, és szinte egyedül indította el a ’90-es évek verekedős játékainak aranykorát.

Nyíregyházán 1837. augusztus 15.-én született Farbaky István, a 19. század egyik jelentős magyar feltalálója és bányamérnöke, aki munkásságával hozzájárult az elektrotechnika fejlődéséhez. Pályafutása során Schenek Istvánnal közösen olyan kutatásokat végzett, amelyek az akkoriban ismert akkumulátorok működésének elméleti alapjait tisztázták. Ez a tudományos háttér teremtette meg annak lehetőségét, hogy a két mérnök megalkossa a korszak egyik legfejlettebb energiatároló berendezését, a kénsavas ólomakkumulátort.