1980. május 19-én az Apple Computer bemutatja az Apple III számítógépet az Anaheimben megrendezett National Computer Conference szakkiállításon. A cég számára ez a gép jelentette az első komoly próbálkozást az üzleti felhasználók meghódítására, valamint az első érdemi eltávolodást az akkor már bevált és népszerű Apple II architektúrától. Az Apple III azonban nemcsak mérföldkő volt a vállalat fejlődésében, hanem egyúttal az első jelentős bukás is a cég történetében.

1943. május 17-én az Egyesült Államok hadserege és a Pennsylvaniai Egyetem történelmi jelentőségű megállapodást kötött: ez vezetett el az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megalkotásához. Az ENIAC lett a világ első teljesen elektronikus számítógépe, amely forradalmasította az adatfeldolgozást, és megalapozta a modern számítástechnika korát.

1960. május 16-án Theodore Maiman fizikusnak sikerült először a világon működő lézert előállítania. A forradalmi kísérlet során egy mesterséges rubinkristályt használt fényforrásként, amellyel létrehozta az első koherens fénysugarat – bár a sugár ekkor még nem folyamatos volt, hanem impulzusos formában jelent meg. Bár Maiman nem ő volt az első, aki a lézer elméleti alapjait lefektette, és nem ő adta be elsőként a szabadalmat sem, mégis ő az, akinek először sikerült a gyakorlatban is működésbe hozni egy lézerkészüléket.

1973. május 14-én az Egyesült Államok útjára indította a Skylab–1 jelű küldetést, ezzel felbocsátva az ország első, emberek számára is lakható űrállomását. Ez a történelmi esemény nemcsak az amerikai űrprogram fejlődésének fontos mérföldköve volt, hanem több szempontból is korszakhatárt jelentett az űrkutatás történetében. A Skylab indítása egyben az utolsó alkalom volt, hogy a legendás Saturn V rakétát használta a NASA – ez volt az a hordozórakéta, amely az Apollo-program keretében az űrhajósokat a Holdra juttatta.

1941. május 12-én a német mérnök, Konrad Zuse bemutatta a Z3 nevű számítógépét, amelyet ma széles körben a világ első teljesen működőképes, programozható számítógépének tartanak. Bár nem volt elektronikus, hanem elektromechanikus felépítésű, a Z3 korszakalkotó mérnöki teljesítmény volt, és alapköve lett a modern számítástechnika történetének.

1979. május 11-én a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatták be először privát körben a VisiCalc nevű szoftvert, amely a világ első elektronikus táblázatkezelőjeként forradalmasította az irodai számítástechnikát. A bemutatót Daniel Bricklin (Harvard MBA hallgató) és Robert Frankston (programozó) tartották.

1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.

Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.