1958. augusztus 7-én elhunyt Herbert Osborn Yardley, az amerikai titkosítás-szakértő, aki a modern titkosító és kódfejtő munka egyik úttörője volt. Az első világháború után Yardley megalapította az úgynevezett Fekete Szobát (Black Chamber), amely az Egyesült Államok első olyan titkosszolgálati szervezete volt, amely békeidőben is működött, és amely a későbbi National Security Agency (NSA) közvetlen elődjének tekinthető. A Fekete Szoba hivatalosan a Foreign Cipher Bureau néven működött, és feladata elsősorban a diplomáciai és katonai kódok megfejtése volt, ami a 20.
1943. augusztus 6-án született Jon Postel (Jonathan Bruce Postel), az amerikai számítógéptudós, akit gyakran az „Internet Isteneként” is emlegetnek. Postel munkássága meghatározó volt az internet korai fejlődésében, és számos, a mai napig alapvető internetes szabvány kidolgozásában játszott kulcsszerepet. Többek között neki és munkatársainak köszönhetjük a TCP/IP protokollt, a DNS rendszert, valamint az RFC (Request For Comment) dokumentumgyűjteményt, amely az internet szabványait tartalmazza és amelynek szerkesztői feladatait évtizedeken át ellátta.
A 19. század közepén a világ egyre jobban összekapcsolódott, a vasút és a gőzhajók forradalmasították a közlekedést, de a távolsági kommunikáció még mindig hetekbe telt. A távíró (telegraph) megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ám annak vezetékes infrastruktúrája földrajzi akadályokba ütközött – leginkább az óceánokban. Az Atlanti-óceán két partján – Észak-Amerikában és Európában – már többször is megkísérelték, hogy egy távközlési kábelt helyezzenek el a tengerfenéken, de minden próbálkozás kudarcba fulladt.
2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.
2002. augusztus 4-én napvilágot látott az eMule nevű, nyílt forráskódú peer-to-peer fájlcserélő program első futtatható változata, a 0.05a verziószámú kiadás. A szoftvert Hendrik Breitkreuz (becenevén Merkur) készítette el, miután elégedetlen volt az akkor már népszerű, ám zárt forrású eDonkey2000 kliens működésével. Az új program célja az volt, hogy felhasználóbarátabb, átláthatóbb, rugalmasabb és megbízhatóbb alternatívát kínáljon ugyanarra a hálózatra csatlakozva.
1988. augusztus 4-én egy tervezett teszt során az amerikai Discovery űrrepülőgép indítása az utolsó pillanatban megszakadt. A hajtóművek gyújtási folyamata éppen elindult volna, amikor a számítógépes ellenőrzőrendszer hibát észlelt az egyik szelepvezérlő egységnél, és automatikusan leállította a folyamatot.
1977. augusztus 3-án a Radio Shack bemutatta első személyi számítógépét, a TRS-80-at. A gép nemcsak technológiai mérföldkő volt, hanem jelentős szerepet játszott abban, hogy a számítógépek bekerüljenek az átlagemberek otthonaiba. Megfizethetősége és országos bolthálózata révén a TRS-80 új korszakot nyitott az informatika történetében. A TRS-80 az 1977-es év három legendás személyi számítógépe közé tartozott az Apple II és a Commodore PET mellett.
1851. augusztus 3-án Dublinban megszületett George Francis FitzGerald, az ír fizikus, aki a 19. század végének egyik legnagyobb hatású, ám kevéssé ismert tudományos újítója volt. Bár neve sokak számára nem cseng ismerősen, FitzGerald úttörő felismerései nélkül ma aligha beszélhetnénk rádióhullámokról, vezeték nélküli kommunikációról vagy éppen Einstein speciális relativitáselméletéről. FitzGerald a Trinity College Dublin falai között vált a korszak egyik legnagyobb elméjévé, ahol évtizedeken át tanított és kutatott.
A 19. század közepén San Francisco már gyorsan növekvő város volt, ám a városra jellemző meredek domborzat komoly kihívást jelentett a közlekedés számára. A lovas vontatású villamosok gyakran nem tudtak felkapaszkodni a lejtőkön, vagy – még rosszabb esetben – fékezhetetlenül lecsúsztak a lejtőkön, komoly baleseteket okozva. Andrew Smith Hallidie 1873. augusztus 2-án, hajnali 4 órakor tesztelte először a világ első kábelvasútját a Clay Streeten, San Franciscóban.
A magyar informatika és számítástechnika történetének egyik legmeghatározóbb alakja, Kalmár László, 71 éves korában, 1976. augusztus 2-án, Mátraházán hunyt el. A matematikus és tudományszervező munkássága nélkül aligha indult volna el hazánkban az informatikai felsőoktatás, a programozás, és a kibernetika fejlődése.
1986. július 30-án a Tandy Corporation (későbbi nevén RadioShack) a New York-i Waldorf Astoria szállodában bejelentette a nagy sikerű TRS-80 Color Computer – ismertebb nevén CoCo – harmadik változatát. Az új modell tovább bővítette a színes otthoni számítástechnika lehetőségeit, miközben megfizethető maradt a hobbisták és diákok számára is.
1981. augusztus 1-jén, szombat éjjel 12:01-kor egy űrhajós képe jelent meg a képernyőn, az amerikai zászló helyén az MTV logójával. Ez volt az MTV történelmi indulása, amelyet hamarosan a The Buggles – „Video Killed the Radio Star” című slágere követett. A dal már önmagában is szimbolikus: arról szól, hogyan változtatta meg a technológia a zenefogyasztási szokásokat. A második lejátszott videó egyébként Pat Benatar You Better Run című száma volt – ezt kevesebben tudják, pedig szintén fontos szerepet játszott az új formátum bemutatásában.
1986. augusztus 1-jén az Apple hivatalosan is leállította a Macintosh XL gyártását, ezzel végleg lezárva a Lisa számítógépek korszakát. A Lisa egykor a grafikus felhasználói felület úttörője volt, de piaci bukása után hibridként próbálták újrahasznosítani – kevés sikerrel. 1985 januárjában az Apple megpróbálta „megmenteni” a Lisa platformot azzal, hogy létrehozta a Macintosh XL nevű modellt. Ez gyakorlatilag egy Lisa 2/10 számítógép volt, amelyet úgy módosítottak, hogy képes legyen a Macintosh System szoftver (a korai Mac OS) futtatására.
Kevés olyan technológiai úttörő akad a történelemben, aki nemcsak a tudományos hozzájárulásával, hanem a személyiségével is maradandót alkotott. Grace Murray Hopper, az informatika egyik legendás alakja, ilyen volt. Az amerikai haditengerészet „szoftveres nagyasszonya” (angolul: The Grand Old Lady of Software) 61 évesen tért vissza az aktív szolgálatba, hogy vezető szerepet vállaljon a COBOL nyelv egységesítésében – és ezzel ismét történelmet írt.
1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.