1988. augusztus 4-én egy tervezett teszt során az amerikai Discovery űrrepülőgép indítása az utolsó pillanatban megszakadt. A hajtóművek gyújtási folyamata éppen elindult volna, amikor a számítógépes ellenőrzőrendszer hibát észlelt az egyik szelepvezérlő egységnél, és automatikusan leállította a folyamatot.

1851. augusztus 3-án Dublinban megszületett George Francis FitzGerald, az ír fizikus, aki a 19. század végének egyik legnagyobb hatású, ám kevéssé ismert tudományos újítója volt. Bár neve sokak számára nem cseng ismerősen, FitzGerald úttörő felismerései nélkül ma aligha beszélhetnénk rádióhullámokról, vezeték nélküli kommunikációról vagy éppen Einstein speciális relativitáselméletéről. FitzGerald a Trinity College Dublin falai között vált a korszak egyik legnagyobb elméjévé, ahol évtizedeken át tanított és kutatott.

A magyar informatika és számítástechnika történetének egyik legmeghatározóbb alakja, Kalmár László, 71 éves korában, 1976. augusztus 2-án, Mátraházán hunyt el. A matematikus és tudományszervező munkássága nélkül aligha indult volna el hazánkban az informatikai felsőoktatás, a programozás, és a kibernetika fejlődése.

1981. augusztus 1-jén, szombat éjjel 12:01-kor egy űrhajós képe jelent meg a képernyőn, az amerikai zászló helyén az MTV logójával. Ez volt az MTV történelmi indulása, amelyet hamarosan a The Buggles – „Video Killed the Radio Star” című slágere követett. A dal már önmagában is szimbolikus: arról szól, hogyan változtatta meg a technológia a zenefogyasztási szokásokat. A második lejátszott videó egyébként Pat Benatar You Better Run című száma volt – ezt kevesebben tudják, pedig szintén fontos szerepet játszott az új formátum bemutatásában.

Kevés olyan technológiai úttörő akad a történelemben, aki nemcsak a tudományos hozzájárulásával, hanem a személyiségével is maradandót alkotott. Grace Murray Hopper, az informatika egyik legendás alakja, ilyen volt. Az amerikai haditengerészet „szoftveres nagyasszonya” (angolul: The Grand Old Lady of Software) 61 évesen tért vissza az aktív szolgálatba, hogy vezető szerepet vállaljon a COBOL nyelv egységesítésében – és ezzel ismét történelmet írt.

1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.

84 éves korában elhunyt Gaspard Claire François Marie Riché de Prony (1755–1839) francia mérnök és matematikus, akinek monumentális logaritmustáblázata nem csupán a matematikában, hanem a modern információtechnológia előfutáraként is mérföldkőnek számít. A francia forradalom idején készített 19 kötetes műve és az azt előállító „számítógyár” szervezési modellje máig tanított példa a rendszertervezés és algoritmikus gondolkodás történetében.

1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.