1905. szeptember 30-án az angliai Leedsben született Sir Nevill Francis Mott, a 20. század egyik meghatározó fizikus egyénisége. Mott kutatásai elsősorban a szilárdtestfizika területén hoztak áttörést, különös tekintettel a nem kristályos (amorf) félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságaira. Évtizedeken át tartó munkájának elismeréseként 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az amerikai Philip W. Anderson és John H. Van Vleck társaságában.
1980. szeptember 30-án a Digital, az Intel és a Xerox közösen kiadták az Ethernet specifikáció 1.0-s verzióját, amelyet „Kék Könyv” néven ismerünk. Az Ethernet azóta az iparági szabvánnyá nőtte ki magát a helyi hálózatok (LAN) számára mind üzleti, mind otthoni környezetben. Az Ethernet folyamatos fejlődése révén ma már az egyik legelterjedtebb hálózati technológia a világon, jelentős szerepet játszva a modern informatikai infrastruktúrák kialakításában és működtetésében.
1954. szeptember 29-én tizenkét nyugat-európai állam létrehozta az Európai Atommagkutató Tanácsot (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, röviden CERN). A szervezet eredeti célja a nukleáris kutatások összehangolása és a kontinens tudományos együttműködésének megerősítése volt, ám az intézet hamarosan minden idők egyik legjelentősebb kutatóközpontjává vált.
1983. szeptember 29-én a Microsoft kiadta első szövegszerkesztő szoftverét, a Microsoft Word 1.0-t, amely úttörő szerepet játszott a számítógépes szövegszerkesztés történetében. Ez a program forradalmasította a szövegszerkesztést a számítógépes egér használatával és a DOS-alapú rendszereken futó alkalmazásként.
Seymour Roger Cray 1925. szeptember 28-án született a Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban. Már fiatalon érdeklődött az elektronika és a számítástechnika iránt, és hamar kitűnt kivételes matematikai és mérnöki képességeivel.Cray neve először a számítástechnika történetében a CDC 1604 kapcsán vált ismertté, amely az első sorozatban gyártott tranzisztorokkal készülő számítógép. A tranzisztorok alkalmazása jelentősen gyorsabbá és megbízhatóbbá tette a gépet az akkori elektroncsöves rendszerekhez képest.
A szabad és nyílt forráskódú szoftverek világában kevés projekt tud olyan hosszú és sikeres utat magáénak mondani, mint a LibreOffice. Az ingyenes irodai programcsomag, amely világszerte felhasználók millióinak segít a mindennapi munkában, most ünnepli fennállásának jelentős mérföldkövét. Nézzük, miért is vált a LibreOffice ilyen elismert és megbecsült szoftverré, és miért érdemes ünnepelnünk ezt a különleges alkalmat.
1998. szeptember 27. – A Google megalakulása: a Google Larry Page és Sergey Brin nevéhez fűződik, akik a Stanford Egyetemen találkoztak. Eredetileg a „Backrub” néven ismert keresőprojekt 1995-ben indult, amely a weboldalak közötti linkeket elemezve próbálta meghatározni az egyes oldalak relevanciáját. 1998 szeptemberében hivatalosan is megalapították a Google Inc.-t, céges székhelyük ekkor a garázs volt Menlo Parkban, Kaliforniában.
1939. szeptember 26-án Budapesten elhunyt Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök és feltaláló, akinek munkássága máig meghatározó az elektrotechnika történetében.
Bláthy Ottó Titusz gazdag szakmai életpályát futott be, és munkássága mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kiemelkedő volt. Széles érdeklődési köre és tehetsége nem korlátozódott csupán a műszaki területekre: a sakkban, a nyelvtanulásban és a gyors fejszámolásban is kimagasló képességekkel rendelkezett.
1973. szeptember 26-án a Concorde szuperszonikus repülőgép történelmi repülést hajtott végre az Atlanti-óceán felett, és közben új sebességi rekordot állított fel. Ez az áttörés megerősítette a Concorde státuszát, mint az egyik leggyorsabb utasszállító repülőgép a világon.
1983. szeptember 26-án Neal Patrick, a 17 éves tinédzser és az FBI által felderített „414-esek” nevű milwaukee-i hackercsoport tagja tanúvallomást tett az amerikai képviselőház előtt. Vallomásában elmesélte, hogyan törtek be társaival egyszerűen olyan rendszerekbe, mint a NASA, a Los Alamos-i katonai kutatóintézet vagy különböző bankok. Az esetek nyomán az Egyesült Államok megszavazta az első számítógépes bűncselekményekről szóló törvényt, amely hosszú távon hozzájárult a hackerközösség szétszakadásához és tagolódásához.
1956. szeptember 25-én hivatalosan is üzembe helyezték a TAT-1-et (Transatlantic No. 1), a világ első transzatlanti telefonkábelét, amely a newfoundland-i Clarenville és a skóciai Oban között haladt.
1973. szeptember 25-én a kanadai Micro Computer Machines bemutatta az MCM/70 mikroszámítógépet egy programozói konferencián Torontóban. Ez a készülék valószínűleg az egyik legkorábbi kereskedelmi forgalomban kapható eszköz volt, amelyet ma személyi számítógépnek tekinthetnénk. Az MCM/70 olyan neves ügyfeleket szerzett, mint a Chevron, a Mutual Life Insurance, a NASA és az amerikai hadsereg.
1979. szeptember 24-én a CompuServe elindította a világ első, fogyasztók számára kialakított online információs szolgáltatását, amelyet MicroNET-nek neveztek el. Ez az újdonság először tette lehetővé a fogyasztók számára az olyan online szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint például az e-mail (e-mail).
2008. szeptember 23-án a Google és a T-Mobile bemutatta a világ első Android-alapú okostelefonját, a T-Mobile G1-et (más néven HTC Dream). Az Android mára a legnépszerűbb okostelefonos platformmá vált, amelyet az eladási számok is alátámasztanak.