1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.
1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.
1976. június 19-én a Viking–1 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt, tíz hónappal azután, hogy elindult a Földről. Ez az esemény fontos mérföldkő volt a világűr felfedezésének történetében: a Viking–1 lett az első amerikai űreszköz, amely sikeres, működőképes leszállást hajtott végre a Marson, és elsőként hajtott végre teljes értékű tudományos küldetést a vörös bolygón.
1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.
1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.
1997. június 17-én egy, az interneten szerveződő önkéntesekből álló csoport feltörte a Data Encryption Standardet (röviden: DES) – azt a titkosítási algoritmust, amely ekkor még az Egyesült Államok által legálisan exportálható legerősebb titkosítási szabványnak számított. A támadók mindössze öt hónap alatt érték el céljukat, ezzel történelmi jelentőségű pillanatot idézve elő az informatikai biztonság és a digitális szabadságjogok történetében.
1980. június 17-én az amerikai Szövetségi Szerzői Jogi Hivatal (U.S. Copyright Office) bejegyezte az első két videojátékot szerzői jogi védelem alá: Asteroids és Lunar Lander, mindkettőt az Atari vállalat fejlesztette. Ez a dátum mérföldkőnek számít a videojáték-ipar jogi elismerésében, mivel ekkortól kezdve hivatalosan is intellektuális alkotásként ismerték el a számítógépes játékokat. Több évtizeddel később, ezek a játékok nemcsak jogilag, hanem kulturálisan is klasszikusnak számítanak.
1978. június 11-én a Texas Instruments bemutatta a Speak & Spell nevű (Mondd és betűzd!) beszélő oktatójátékot, amely mérföldkő lett a beszédszintézis és a játékipar történetében. Ez volt az első olyan eszköz, amely elektronikus úton, egyetlen szilíciumchip segítségével utánozta az emberi beszédet. A készülék nemcsak a gyermekek tanulását forradalmasította, hanem azzal is történelmet írt, hogy megalapozta a modern beszédfeldolgozás (speech processing) és mesterséges beszéd (synthetic speech) technológiáját.
1903. június 16-án Henry Ford megalapította azt az autógyártó céget, amely örökre megváltoztatta a közlekedést – és a világ iparát. A Ford Motor Company első sikerei nem voltak maguktól értetődőek, de a kitartás és az innováció végül forradalmat hozott. Henry Ford tíz befektető támogatásával és mindössze 28 000 dolláros tőkével bejegyezte a Ford Motor Company nevű vállalatot.
1911. június 15-én New York államban bejegyezték a Computing–Tabulating–Recording Company-t (C-T-R), amely három cég összeolvadásából jött létre: a Computing Scale Co. of America, a Tabulating Machine Co., valamint az International Time Recording Co. egyesítésével.
1822. június 14-én Charles Babbage bemutatta a Királyi Csillagászati Társaságnak (Royal Astronomical Society) egy forradalmi eszköz tervét, amelyet „Difference Engine”-nek nevezett – ez volt az első mechanikus számítógép koncepciója. Bár az eredeti gép sosem készült el, Babbage munkája mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében.
1983. június 13-án a NASA Pioneer–10 űrszondája áthaladt a Neptunusz pályáján, ezzel elsőként lépett ki az ember alkotta eszközök közül a Naprendszer határain túlra. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, hiszen egy olyan útra indult, amely a csillagközi térbe vezetett – és azóta is a végtelen felé tart.
1967. június 12-én a Szovjetunió sikeresen elindította a Venyera–4 (Venera 4) űrszondát, amely később elsőként küldött vissza közvetlen légköri adatokat egy másik bolygóról, a Vénuszról. Ez a történelmi esemény nemcsak a szovjet űrkutatás számára volt mérföldkő, hanem az egész emberiség bolygóközi kutatási törekvéseiben is új korszakot nyitott.
1858. június 10-én két hajó indult útnak, hogy lerakja a világ első transzatlanti távközlési kábelét. Bár a vállalkozás rövid életűnek bizonyult, és a kábel néhány hónap múlva felmondta a szolgálatot, az esemény mégis mérföldkő lett az emberiség kommunikációs történetében. Ez volt az első komoly bizonyíték arra, hogy egy tengeralatti összeköttetés az Atlanti-óceánon keresztül technikailag megvalósítható.
1977. június 5-én került piacra az eredeti Apple II számítógép, amely mérföldkőnek számít a személyi számítógépek (personal computers) történetében. Az Apple II egy 1 MHz-es MOS 6502 processzort (1 MHz MOS 6502 processor) használt, amely akkoriban kiemelkedően hatékony és olcsó megoldásnak számított. A gép egybeépített billentyűzettel (integrated keyboard) rendelkezett, és beépített BASIC programozási környezettel (built-in BASIC programming environment), amely lehetővé tette, hogy a felhasználók maguk is könnyen írjanak programokat.