A körökre osztott stratégiai játékok (turn-based strategy) rajongói számára a Heroes of Might and Magic (HoMM) név igazi ikonikus jelentőséggel bír. Az első rész megjelenése nem csupán egy új játékot hozott, hanem egy egész műfajt formált át, amely máig hatással van a számítógépes stratégiai játékok fejlődésére. A 3DO vállalat kiemelt részlege, a New World Computing 1995-ben jelentette meg a Heroes of Might and Magic első változatát.

1995. augusztus 16-án a Microsoft bemutatta az Internet Explorer 1.0 böngészőt, amely eredetileg a Spyglass Mosaic licencelt, átalakított változatán alapult. A program hamarosan a Windows operációs rendszer részeként vált ismertté, és ezzel elindította a hírhedt „böngészőháborúkat” a Netscape ellen.

1993. augusztus 13-án a Capcom kiadta az Egyesült Államokban a Street Fighter II Turbo: Hyper Fighting című játékot a Super Nintendo Entertainment System (SNES) konzolra. Ez a kiadás nemcsak a ’90-es évek legendás verekedős játékainak egyik csúcspontja volt, hanem a műfaj otthoni elterjedésének is meghatározó mérföldköve. A Street Fighter II arcade-verziója már korábban, 1991-ben berobbant a játéktermek világába, és szinte egyedül indította el a ’90-es évek verekedős játékainak aranykorát.

Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.

1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.