20 éves lett a Git – Linus Torvalds „kisebb” projektje, ami örökre megváltoztatta a világot

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. A verziókezelő rendszer, amelyet Linus Torvalds tíz nap alatt írt meg, ma már nélkülözhetetlen része a nyílt forráskódú és ipari fejlesztéseknek egyaránt. Nézzük meg, hogyan született, és miben rejlik a valódi ereje!

Hogyan született a Git?

  1. április 7-én született meg egy eszköz, amely azóta forradalmasította a szoftverfejlesztést: a Git, egy elosztott verziókezelő rendszer (distributed version control system). A története szorosan kapcsolódik a Linux kernel fejlesztéséhez, és egy olyan névhez, amit senkinek sem kell bemutatni a nyílt forráskód világában: Linus Torvalds.

Torvalds a 2000-es évek elején a kernel fejlesztőivel együtt a BitKeeper nevű verziókezelő rendszert használta. Ez azonban zárt forráskódú, szabadalmak által védett szoftver volt, ami egyre több problémát okozott. A fordulópont akkor következett be, amikor a BitKeeper mögött álló cég azzal vádolt meg egy fejlesztőt, hogy visszafejtéssel próbált nyílt forrású alternatívát készíteni (SourcePuller).

Ez volt az utolsó csepp a pohárban Torvalds számára: elhatározta, hogy megalkot egy teljesen nyílt, gyors, elosztott verziókezelő rendszert. Így született meg a Git – mindössze tíz nap alatt elkészült az első működő verzió.

„Nem volt ez nagy dolog…”

Torvalds később így nyilatkozott erről:

„A Git sosem volt nagy dolog számomra. Ez csak egy ‘ezt meg kell csinálnom, hogy a kernelen tudjak dolgozni’ típusú projekt volt.”

Ehhez képest mára a Git nemcsak a Linux kernel fejlesztésének kulcseszköze, hanem szinte minden szoftverfejlesztési projekt alapja – a kávéfőzők vezérlőprogramjaitól kezdve egészen az űrkutatási rendszerekig.

Miért lett ekkora siker?

A Git egyik legnagyobb erőssége az, hogy nem központosított: minden fejlesztő gépén megtalálható a teljes projekt története. Ez azt jelenti, hogy elágazásokat (branch), mentéseket (commit), verziókövetést akkor is lehet végezni, ha éppen nincs internetkapcsolat. A távoli tárhelyek – mint például GitHub, GitLab, Gitea vagy Bitbucket – csak a szinkronizáció helyei, nem szükségesek a napi munkához.

Ez az architektúra a sebesség, rugalmasság és biztonság tökéletes egyensúlyát adja. Nem csoda, hogy a Git ma már alapértelmezett eszköz minden fejlesztő számára, legyen szó nyílt forráskódú közösségről vagy vállalati környezetről.

Git: örökség vagy forradalom?

Érdekes kérdés, hogy Linus Torvalds nagyobb hatású munkája a Linux volt, vagy az, hogy tíz nap alatt megírta a Gitet? Talán sosem kapunk rá választ, de egy biztos: a Git nélkül ma másképp nézne ki a világ.

Boldog születésnapot, Git! Köszönjük a két évtizednyi megbízhatóságot, szabadságot és fejlődést, amit hoztál a szoftvervilágba!

A Git 20. évfordulója alkalmából készült interjút Linus Torvalds-szal a GitHub blogján lehet elolvasni.