1950. július 24-én a floridai Cape Canaveral partjainál történelmet írtak: sikeresen elindították az első rakétát az Egyesült Államok újonnan kijelölt rakétaindító bázisáról. Ez a rakéta a Bumper 8 nevet viselte, és különlegessége az volt, hogy egy átalakított német V–2 rakéta képezte az első fokozatát, míg a második fokozatot egy amerikai fejlesztésű Corporal rakéta alkotta. A Bumper-sorozat valójában kísérleti célokat szolgált: a cél az volt, hogy kétfokozatú rakéták viselkedését tanulmányozzák, illetve nagy magasságokba történő tudományos műszerek szállítását teszteljék.

A V–2 (más néven Aggregat 4) volt a világ első működőképes ballisztikus rakétája, amelyet a második világháború idején fejlesztett ki a náci Németország, elsősorban Wernher von Braun vezetésével. A háború után az Egyesült Államok a Paperclip-hadművelet keretében számos német rakétatudóst – köztük von Braunt is – áttelepített az Államokba, és a V–2 rakétákat felhasználva indította el saját rakétaprogramját.

A Bumper 8 egy korai példája volt annak, hogyan próbálták az amerikai mérnökök kombinálni az elérhető technológiákat, hogy elérjék a világűr határát. A kétfokozatú rendszerben a V–2 első fokozat nagy sebességre és magasra emelte a második fokozatot, amely aztán önállóan tovább emelkedett a sztratoszférába. A Bumper 8 több mint 400 km/h-s vízszintes sebességgel indult, és majdnem 400 km-es magasságot is elért, ami akkoriban rendkívülinek számított.

Cape Canaveral, mint helyszín, nem véletlenül lett az amerikai rakéta- és űrprogramok központja. A föld forgása miatt az indítások során a rakéták plusz sebességet nyernek, ha keleti irányba indulnak, mert így kihasználják a Föld felszínének keleti irányú mozgását. Ez a hatás annál erősebb, minél közelebb vagyunk az egyenlítőhöz, így az Egyesült Államok délkeleti partvidéke ideális indítási helyszín. Emellett a keletre való indítás során a rakéták a nyílt óceán felé haladnak, így a baleseti kockázat is csökken, mivel lakott területeket nem fenyeget az esetleges rakétabaleset vagy lezuhanás. A Bumper 8 sikeres indítása egyben az amerikai űrkorszak hajnalát is jelentette. Cape Canaveral később számos történelmi rakétaindítás helyszíne lett, köztük az Apollo-programé, az első űrsiklóstarté, és ma is a NASA, a SpaceX és más űripari szereplők egyik fő kilövőállomása.

A Bumper 8 tehát nem csupán egy technikai kísérlet volt: ez a rakéta rakta le az alapjait annak az űrközpontnak, amelyből alig két évtizeddel később emberek indulhattak el a Hold felé.