2007. november 5-én a Google hivatalosan is bemutatta az Android platformot, egy olyan mobil operációs rendszert, amely a Linux kernel módosított változatán alapul. A cél egyértelmű volt: nyílt, szabadon fejleszthető és gyártófüggetlen mobilrendszert kínálni a világnak. Ezzel a lépéssel a Google nemcsak új technológiát mutatott be, hanem elindított egy olyan ökoszisztémát, amely néhány éven belül teljesen átalakította a mobilpiacot.

A kezdetek: egy kis startupból világuralom felé

Az Android története nem a Google-nél kezdődött, hanem 2003-ban, a kaliforniai Palo Altóban, ahol Andy Rubin, Rich Miner, Nick Sears és Chris White megalapították az Android Inc. nevű céget. Eredetileg a cél egy okosabb, az eszközök közötti összekapcsolhatóságra építő mobilrendszer létrehozása volt – nem feltétlenül telefonokra, hanem általános, beágyazott eszközökre.

A Google 2005-ben felismerte a technológia jelentőségét, és felvásárolta a céget. Andy Rubin a keresőóriás fejlesztőcsapatát vezette tovább, és 2007-ben, két évnyi belső fejlesztés után megszületett az, amit ma Androidként ismerünk. A Google ekkor jelentette be az Open Handset Alliance (OHA) megalakulását is, amelyben 34 technológiai vállalat – köztük a HTC, a Motorola, a Qualcomm, a Samsung, a T-Mobile és természetesen a Google – fogott össze az Android fejlesztésének és terjesztésének támogatására.

Az Androidot nyílt forráskódú alapokra helyezték, hogy a gyártók és fejlesztők szabadon testre szabhassák. Ez volt az egyik legfontosabb döntés, amely később a platform sikerét meghatározta.

Az első készülék: HTC Dream (T-Mobile G1)

A világ első kereskedelmi forgalomba kerülő Androidos telefonja a HTC Dream volt, amely 2008. szeptember 23-án jelent meg az Egyesült Államokban T-Mobile G1 néven. A készülék – bár ma már egyszerűnek tűnik – korát megelőzte:

• 3,2 hüvelykes érintőképernyő
• kihúzható QWERTY-billentyűzet
• beépített Google Maps, Gmail és YouTube alkalmazás
• a korai Android Market (későbbi Google Play, manapság Play Market, azaz Play Áruház) támogatása

A rendszer egyik legnagyobb újdonsága az volt, hogy a fejlesztők Java-alapú SDK-t kaptak, amellyel gyorsan készíthettek alkalmazásokat. Ez indította el az alkalmazásfejlesztés aranykorát.

Technikai alapok – Linux a zsebünkben

Az Android a Linux 2.6-os kernel módosított változatát használta, amely biztosította a memóriakezelést, folyamatütemezést, hálózati és biztonsági funkciókat. A grafikus felületet (UI framework) a Google teljesen saját fejlesztésként hozta létre, míg az alkalmazások Java nyelven íródtak, és a Dalvik Virtual Machine futtatta őket.

Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a programok különböző hardvereken is fussonak – a hardverfüggetlenség a rendszer egyik kulcstényezője lett.

A Google nem csupán technológiát adott, hanem új filozófiát is a mobilvilágnak:

„Don’t be evil” – azaz: „Ne légy gonosz.”

Ez a mottó tükrözte a vállalat szándékát, hogy a fejlesztők, gyártók és felhasználók számára egyenlő hozzáférést biztosítson. A zárt rendszerek helyett a Google az open source elvet hirdette, és ennek köszönhetően az Android gyorsan elterjedt a világ minden táján.

Az ikonikus zöld robot

A mára világhírű Android logót (a zöld „bugdroid” figurát) Irina Blok tervezte, aki a Google-nél dolgozott grafikusként. A karaktert nyílt licenc alatt tették közzé, így bárki szabadon felhasználhatta – ez is erősítette a márka nyitottságát és közösségi jellegét. A dizájn érdekessége, hogy Blok egy egyszerű emberalak és egy robotpiktogram ötvözetéből alkotta meg a figurát – az egyszerűségében rejlik az ereje.

Az Android bemutatása után néhány évvel a platform megelőzte az Apple iOS-t és a Nokia Symbiant, és a világ legelterjedtebb mobil operációs rendszerévé vált. Ma több mint 3,9 milliárd aktív Android-eszköz működik világszerte – a mobiltelefonoktól a televíziókon, okosórákon és autós rendszereken át egészen az IoT-eszközökig.

A Linux kernelre épülő Android tehát nemcsak a mobilvilágot, hanem a teljes számítástechnikai ökoszisztémát átformálta.