A Linux 6.18 kernel egyik kiemelkedő újdonsága a CXL (Compute Express Link) alrendszer frissítése, amelybe bekerült a Poison Injection támogatás. Ez a funkció lehetővé teszi a CXL memóriakészülékek hibakezelésének és megbízhatóságának tesztelését. A felhasználói térből a DebugFS interfészen keresztül fizikai címet (vagy címeket) lehet „poison”-ozni, hogy ellenőrizni lehessen a hardver reakcióját és a szoftver által kezelt hibákat.

Bár az IEEE-1394 Firewire hardverek egyre ritkábbak a piacon, a Linux fejlesztői továbbra is elkötelezettek a támogatás fenntartása mellett. A modern Linux IEEE-1394 alrendszer karbantartója, Takashi Sakamoto, vállalta, hogy a Firewire támogatást 2029-ig biztosítja. A fejlesztés alatt álló Linux 6.18 kernelben további finomítások kerültek a Firewire kódba.

A Linux 6.18-as kernelhez a hálózati frissítések részeként egy sor új javítás került be, amelyek jelentősen javítják a szerverek ellenálló képességét a elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadásokkal szemben. A Google mérnökének, Eric Dumazetnek köszönhetően a kernel UDP fogadási teljesítménye optimalizálásra került, különösen terhelés alatt, ami például DDoS esetén kritikus lehet.

A Linux 6.18 egyik érdekes újdonsága a haptikus touchpad támogatás a HID alrendszer részeként.

Mi az a haptikus touchpad?

A hagyományos gombok helyett erőérzékelőkkel és haptikus aktuátorokkal rendelkező touchpad. A haptikus touchpad:

Linus Torvalds a 6.17-es Linux kernel merge window végén határozottan reagált a RISC-V patch-ek késedelmes beküldésére és a nem releváns kód hozzáadására. A RISC-V fejlesztő, Palmer Dabbelt, későn küldte be a patch-eket a 6.17-es merge window végére. Linus kiemelte, hogy a késői pull request nem csak szabályellenes, de szemétkódot (garbage) is tartalmaz, ami nem RISC-V-specifikus és a generikus header fájlokat szennyezi.

A Microsoftnál dolgozó Christian Brauner, a Linux kernel egyik meghatározó mérnöke, 12 darabból álló pull request-sorozatot küldött be a Linux 6.18-hoz. Ezek közül az egyik legfontosabb változtatás a VFS (Virtual File System) réteget érinti, és egy komoly problémát hivatott megoldani: bizonyos körülmények között a rendszer akár órákon át 100%-os CPU-terhelés alá kerülhetett.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

A Bcachefs, amely az utóbbi időben szinte minden Linux kernel kiadással kapcsolatban felmerült, a fejlesztő, Kent Overstreet és Linus Torvalds nézeteltérései miatt nem kerül be a közelgő 6.17-es Linux kernelbe. Overstreet most bejelentette, hogy a projekt nem lesz többé közvetlenül a kernel része, hanem DKMS (Dynamic Kernel Module Support) modul formájában kerül majd terjesztésre.