A „Koske” nevű, Linux-alapú kártevő rávilágít arra, hogyan képesek a kiberbűnözők mesterséges intelligenciát felhasználni rosszindulatú szoftverek fejlesztésére, rejtett működésük biztosítására és a környezethez való alkalmazkodásra. A felhő- és konténerbiztonsággal foglalkozó Aqua Security szerint a Koske fejlesztésében jelentős mértékben használtak mesterséges intelligenciát.

Az informatikai biztonság újabb komoly kihívóval néz szembe: a RenderShock névre keresztelt kibertámadási módszer olyan rendszerszintű gyengeségeket használ ki, amelyek a modern operációs rendszerek és vállalati eszközök produktivitási funkcióit célozzák. A támadás különlegessége, hogy nem igényel felhasználói interakciót, vagyis a végfelhasználónak nem kell semmilyen fájlt megnyitnia vagy linkre kattintania ahhoz, hogy a rendszer kompromittálódjon.

Hogyan működik a RenderShock?

A támadók egyre gyakrabban használják ki az OpenAI Sora, egy fejlett videó generáló mesterséges intelligencia modell népszerűségét, hogy rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. A támadás során egy “SoraAI.lnk” nevű, hitelesnek tűnő parancsikont használnak, amely a Sora márkajegyeit felhasználva próbálja megtéveszteni a felhasználókat, hogy elindítsanak egy több lépésből álló támadási láncot.

Megtévesztő taktikák és social engineering

Egy friss, nagyszabású kutatás súlyos biztonsági problémát tárt fel a Node.js-alapú statikus fájlkiszolgálók körében: egy széles körben elterjedt útvonalbejárási (path traversal) sebezhetőség, amely több mint 1756 nyílt forráskódú projektet érint a GitHubon. A hibát a fejlesztők által gyakran alkalmazott, de hibásan értelmezett kódséma okozza, amely a path.join() függvényt használja felhasználói bemenetek (URL-path) összefűzésére anélkül, hogy a bemenet validálása vagy szanitizálása megtörténne.

A Flashpoint kutatása szerint az AgeoStealer egy új, célzottan játékosokat támadó malware, amely social engineering technikákra épít. A kampányok során a támadók játékfejlesztői csoportnak álcázzák magukat, és béta tesztelésre hívják meg a kiszemelt áldozatokat, főként Discordon keresztül.

A világ nagy figyelmet kapó eseményei mindig vonzzák a kiberbűnözők figyelmét, akik nem haboznak kihasználni azokat a közönség kíváncsiságát és érzelmeit manipulálva, hogy csalásokat, dezinformációt és rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. Ezt a jelenséget a szakemberek „kiberfenyegetés opportunizmusnak” nevezik, amely azt jelenti, hogy a támadók a magas érdeklődésű globális eseményeket használják fel különféle digitális támadások elindítására.

Egy jelentős hirdetési csalási kampány során a felhasználók több mint 60 millió alkalommal töltöttek le rosszindulatú alkalmazásokat a Google Play Áruházból, figyelmeztet a Bitdefender. A támadók legalább 331 rosszindulatú alkalmazást helyeztek el a Play áruházban.

A generatív AI eszközök robbanásszerű elterjedése új lehetőségeket teremtett a kiberbűnözők számára. A DeepSeek AI chatbot 2025. január 20-ai indulása után gyorsan népszerűvé, ezáltal célponttá vált a kiberbűnözők számára. A támadók hamis weboldalakat hoztak létre, amelyek a DeepSeek-re hasonlítanak, hogy felhasználói adatokat szerezzenek meg vagy rosszindulatú szoftvereket terjesszenek.