A HUMAN Security Satori Threat Intelligence and Research csapata a Google, a Trend Micro és a Shadowserver együttműködésével felfedett és részben meghiúsított egy hatalmas kiberbűnözői műveletet, melyet BADBOX 2.0 néven ismerhetünk. A támadás célja egy fejlett kártékony szoftver (malware) terjesztése volt, amely több mint 1 millió Android Open Source Project (AOSP) alapú eszközt fertőzött meg világszerte.
A támadók RMM eszközöket – mint például ITarian (korábban Comodo), PDQ Connect, SimpleHelp és Atera – használnak, hogy tartósan távoli hozzáférést szerezzenek a kompromittált rendszerekhez. A felhasznált rosszindulatú telepítőprogramokat legitim böngészőfrissítéseknek, meeting- vagy partimeghívóknak, esetleg kormányzati űrlapoknak álcázták, kihasználva a felhasználók általánosan gyakorolt IT-adminisztrációs szoftverek iránti bizalmát.
Egy, a GitHubon található hivatalos Postmark MCP projektet másoló npm csomag a legutóbbi frissítéssel vált rosszindulatúvá, amikor hozzáadtak egyetlen sornyi kódot, amely az összes felhasználó e-mail kommunikációját kiszivárogtatta. A Model Context Protocol (MCP) egy nyílt szabvány, amely lehetővé teszi az AI alapú rendszerek számára, hogy strukturált, előre meghatározott és biztonságos módon kapcsolódjanak külső eszközökhöz, API-khoz, adatbázisokhoz.
A kiberbűnözők az asztali gépekről egyre inkább a mobilokra helyezik át a hangsúlyt, és a Meta hirdetési platformját kihasználva terjesztenek egy kifinomult banki trójai programot, amely a TradingView Premium ingyenes verziójának álcázza magát. A Bitdefender Labs legfrissebb jelentése szerint a kiberbűnözők új taktikára váltottak: míg korábban Windows-felhasználókra céloztak hamis kriptovaluta és tőzsdei hirdetésekkel, most világszerte az okostelefon-tulajdonosokat vették célba.
Egy új Android távoli hozzáférésű trójai programot fedeztek fel a kiberbiztonsági kutatók. A PlayPraetor nevű vírus eddig több mint 11.000 eszközt fertőzött meg, legfőképpen Portugália, Spanyolország, Franciaország, Marokkó, Peru és Hong Kong területén.
2025 második negyedévében jelentősen megnőtt az Android operációs rendszert célzó rosszindulatú programok aktivitása. A kártékony szoftverek fejlődése nem csupán a mennyiségükben, hanem a kifinomultságukban is megmutatkozik, különösen az adware, banki trójai, kriptovaluta-lopásra specializálódott kártevők és kémprogramok területén.
Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (AI) alapú nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Perplexity, rohamosan váltak a felhasználók alapvető információforrásává és keresőeszközévé. Ezek az intelligens asszisztensek gyors, természetes nyelvezetű válaszokat nyújtanak, amelyeket milliók használnak mindennapi kérdéseik megválaszolására, így a digitális térben a hagyományos keresőmotorokat egyre inkább kiszorítják.
Az ESET kiberbiztonsági kutatói új, aggasztó támadási módszert azonosítottak, amely a Near Field Communication (NFC) technológiát használja ki, eredetileg cseh banki ügyfeleket célozva, ám mára globális méreteket öltött.
A mobilalkalmazások biztonsága évek óta kiemelt figyelmet kap, különösen az Android platformon, ahol a nyílt rendszer lehetőséget ad innovatív, de egyben új támadási módszerek kialakítására. A közelmúltban a TU Wien és a Bayreuthi Egyetem biztonsági kutatói egy újfajta támadási módszert dolgoztak ki, amelyet TapTrap névre kereszteltek. Ez a technika képes kijátszani az Android engedélykérés rendszerét anélkül, hogy a támadó alkalmazás bármiféle jogosultsággal rendelkezne.
A Socure kutatói egy aktív, folyamatban lévő foglalkoztatási csalási hullámra hívták fel a figyelmet, amely mögött feltehetően észak-koreai informatikai szakemberek állnak. Ezek a személyek külföldi cégeknél próbálnak állást szerezni, miközben hamis identitással, különböző országokból származó szabadúszóknak álcázzák magukat. A kutatók szerint ezek az ügynökök az észak-koreai kormány megbízásából tevékenykednek, és gyakran lenyűgöző, ám gyanúsan tökéletes önéletrajzokkal rendelkeznek.
A támadók egyre gyakrabban használják ki az OpenAI Sora, egy fejlett videó generáló mesterséges intelligencia modell népszerűségét, hogy rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. A támadás során egy “SoraAI.lnk” nevű, hitelesnek tűnő parancsikont használnak, amely a Sora márkajegyeit felhasználva próbálja megtéveszteni a felhasználókat, hogy elindítsanak egy több lépésből álló támadási láncot.
A világ nagy figyelmet kapó eseményei mindig vonzzák a kiberbűnözők figyelmét, akik nem haboznak kihasználni azokat a közönség kíváncsiságát és érzelmeit manipulálva, hogy csalásokat, dezinformációt és rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. Ezt a jelenséget a szakemberek „kiberfenyegetés opportunizmusnak” nevezik, amely azt jelenti, hogy a támadók a magas érdeklődésű globális eseményeket használják fel különféle digitális támadások elindítására.
Az érintésmentes fizetési technológiák robbanásszerű terjedése új távlatokat nyitott a kiberbűnözés előtt is. A közelmúltban olyan, elsősorban kínai hálózatokból induló támadási hullám indult el, amely az NFC (Near Field Communication) protokollt használja jogosulatlan fizetések indítására, elsősorban ATM-eken és POS-terminálokon keresztül.
1978. május 3-án került sor a digitális kommunikáció történetének egyik legmeghatározóbb, ám akkoriban negatív fogadtatásban részesült eseményére: Gary Thuerk, a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingképviselője elküldte az első ismert kéretlen reklám-e-mailt az ARPANET hálózaton keresztül. Ez a levél ma már az első spamként vonult be az informatika történetébe, jóval azelőtt, hogy a "spam" kifejezés megszületett volna.
A kínai gyártású, olcsó Android készülékekelőtelepített, trójai kódot tartalmazó alkalmazásokkal kerültek forgalomba. Az applikációk, melyek többek között a WhatsApp és a Telegram hamisított verziói, kriptovaluta clipper funkcióval vannak felszerelve.