A Linux 6.18 bemeneti alrendszer fejlesztése tovább bővül: a múlt heti HID alrendszer frissítés után, amely haptikus érintőpad támogatást (haptic touchpad) és más újdonságokat hozott, ezúttal a bemeneti alrendszer (input subsystem) is új driverekkel bővült. Az új modulok célja, hogy többféle érintőpanel, haptikus eszköz és különleges kijelzőmodul zökkenőmentesen működjön Linux alatt.

Megérkezett a Qt 6.10-es kiadása, amely jelentős előrelépést kínál a felhasználói felület (UI) fejlesztésben: a FlexboxLayout (rugalmas dobozelrendezés) bevezetése leegyszerűsíti az adaptív dizájnt, az új SearchField vezérlő egységes keresési mezőt biztosít natív kinézettel, továbbá komoly javításokat hoz a hozzáférhetőség (accessibility) terén is – mindez asztali és mobil alkalmazások számára.

A Zorin OS 18 hivatalos megjelenése: ez az új verzió az Ubuntu 24.04 LTS alapjaira építkezik, és számos vizuális és funkcionális fejlesztést hoz, amelyek a felhasználói élmény javítását célozzák meg. A Zorin OS 18 egyik legszembetűnőbb újítása az átdolgozott felhasználói felület. A rendszer mostantól lekerekített sarkokkal, világosabb színárnyalatokkal és lebegő, ívelt panellel rendelkezik, amely egységes megjelenést biztosít a GTK és Qt alkalmazások számára is.

A Linux kernel fejlesztői a közelmúltban bejelentették, hogy a Trusted Platform Module 2 (TPM2) kommunikációját védő TPM busz titkosítást (TPM bus encryption) ezentúl alapértelmezetten kikapcsolják. A döntés a teljesítménycsökkenés és a korlátozott biztonsági előnyök miatt született meg.

Az Arch Linux felhasználók számára számos AUR helper érhető el, amelyek megkönnyítik a csomagok telepítését, de a Pacsea kicsit más irányból közelíti meg a problémát. Ez az új terminál alapú felhasználói felület (TUI) lehetővé teszi, hogy a felhasználók csomagokat keressenek, információkat tekintsenek meg, és telepítési sorba állítsanak anélkül, hogy elhagynák a terminált. A Pacsea Rust nyelven íródott, ami a teljesítmény és a biztonság szempontjából előnyt jelent a Python- vagy shell-alapú eszközökkel szemben. A program lehetővé teszi az arch hivatalos tárolóiból és az AUR-ból származó csomagok gyors keresését és részletes megtekintését, billentyűzetvezérelt módon, így a felhasználói élmény gyorsabb és gördülékenyebb, mint a hagyományos AUR helper-ek esetén. A TUI hárompaneles elrendezést használ: a keresési eredmények, a legutóbbi vagy sorban álló telepítések és a csomagok részletes információi egyszerre láthatóak. Emellett van egy élő PKGBUILD megtekintő, amely gyors billentyűkombinációval aktiválható, így telepítés előtt könnyen ellenőrizhető a build szkript.

Az Ubuntu 25.10 friss kiadása – amely több újdonságot hozott, például a Rust-alapú Coreutils bevezetését – sajnos egy komoly hibával jelent meg: megsérült a Flatpak-támogatás. Bár a hibát már szeptember elején jelentették, a végleges verzió megjelenéséig nem sikerült teljes körűen kijavítani. A Canonical azonban már dolgozik a megoldáson: egy frissített AppArmor-profil már tesztelés alatt áll, és várhatóan hamarosan megérkezik a felhasználókhoz. Az Ubuntu 25.10 fejlesztési ciklusa során a közösség már korán jelezte, hogy a Flatpak csomagok telepítése és futtatása hibát eredményez. A hiba forrása a biztonsági keretrendszer (security framework) szerepét betöltő AppArmor egyik profiljához köthető, egészen pontosan a fusermount3 profilhoz. A hibás profil miatt a Flatpak alkalmazások nem tudtak megfelelően hozzáférni a szükséges fájlrendszer-erőforrásokhoz, ami telepítési hibákat és futtatási problémákat eredményezett. Bár a közösség többféle kerülőmegoldást (workaround) is közzétett, ezek nem jelentettek végleges megoldást a problémára. A helyzetet súlyosbította, hogy az Ubuntu fejlesztői párhuzamosan dolgoztak a Rustban újraíródott Coreutils bevezetésén is, ami szintén okozott néhány kompatibilitási problémát bizonyos binárisokkal – így a Flatpak-hiba is egy időben került a figyelem középpontjába.

Andrew Morton 2025. októberében benyújtotta a Linux 6.18 „non-MM” (nem memória-kezeléssel kapcsolatos) javítócsomagjait. A csomagok között különösen kiemelkedik a SquashFS fájlrendszer optimalizálása, amely egyes műveleteknél akár 150-szeres sebességnövekedést is hozhat, jelentősen javítva a ritkán foglalt (sparse) fájlok kezelését.

A Linux 6.18 kiadása nemcsak a tároló- és fájlrendszer-fejlesztések szempontjából jelentős, hanem a FUSE (Filesystem in Userspace) alrendszer terén is számos fontos újítást hoz. A FUSE régóta lehetővé teszi, hogy felhasználói térben, kernelmódú fejlesztés nélkül hozzunk létre fájlrendszereket, így egyszerűbbé és biztonságosabbá válik kísérletezni vagy speciális megoldásokat építeni.