Megérkezett a Vivaldi böngésző 7.6-os kiadása, amelynek középpontjában a teljes mértékben testreszabható lapfülsáv, egy új Tab gomb és átláthatóbb menük állnak. A frissítés ismét a felhasználói szabadságot helyezi előtérbe: mindenki úgy alakíthatja a böngészőt, ahogyan az neki a legkényelmesebb.

Az Archinstall egy TUI alapú, menüvezérelt telepítő, amely félautomatikus alternatívát kínál a hagyományos, kézi Arch Linux telepítéshez. A 3.0.11-es verzió jelentős finomításokat hoz, javítva a kompatibilitást és a biztonságot.

A Q4OS projekt bejelentette a Q4OS 6.1 „Andromeda” stabil és hosszú távú támogatású (LTS) kiadását. A disztribúció továbbra is a Debian 13 „Trixie” alapjaira épül, és egyedülállóan kínálja a modern KDE Plasma 6.3.6 és az „old-school” Trinity Desktop Environment 14.1.5 asztali környezetek párhuzamos használatát. A rendszer könnyen vált az egyik asztalról a másikra anélkül, hogy azok ütköznének egymással. Az egyik Q4OS egyik különleges célja a Plasma és a Trinity asztali környezetek egymás mellett történő telepítésének lehetősége. A felhasználók könnyedén váltogathatnak a fejlettebb Plasma és a hatékonyabb Trinity asztali környezetek között. Mindkét asztali környezet függetlenül létezhet egymás mellett, és nem zavarja egymást. A Plasma logikusan az elsődleges választás a felhasználók többsége számára, ezért ez az alapértelmezett opció, ami nyilvánvaló is a Q4OS letöltési oldaláról.

A Notepad++ ismerős lehet a Windows-on tevékenykedő felhasználók számára. Kicsi, gyors, nagy tudású Scintilla alapú, C++ programnyelven írt szerkesztőprogram, akár szövegfájlok, akár forráskód szerkesztéséhez. Ügyes szerkesztő, hatékony eszközök, bővítmények jellemzik ezt a programot. Na de miért írok egy csak Windows-on elérhető szerkesztőről a Linux Mint oldalán? A Notepad++ alapján elkészült a platformokon átívelő, újraimplementált változata, amely neve Notepad Next.

A Linux rendszerek egyik alapvető komponense, a Systemd új kiadással jelentkezett. A v258 számos olyan változást tartalmaz, amelyre a rendszergazdáknak és a disztribúciók készítőinek is oda kell figyelniük – a régi komponensek eltávolításától kezdve a biztonsági szigorításokon át az új szolgáltatásokig.

Jelentős változást jelentettek be az Ubuntu fejlesztői: az októberben megjelenő 25.10 „Questing Quokka” kiadástól kezdve a disztribúció az initramfs-tools helyett a Dracut rendszert használja alapértelmezett initramfs-generáló eszközként. Bár a felhasználók többsége aligha fog észrevenni különbséget, a motorháztető alatt ez komoly átalakulást jelent.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.