1961. május 5-én Alan Bartlett Shepard Jr., a NASA egyik első, úgynevezett „Mercury Hetes” (Mercury Seven) űrhajósa lett az első amerikai, aki az űrbe jutott, amikor egy tizenöt perces szuborbitális repülést hajtott végre a Mercury program keretében, a Freedom 7 nevű kapszulában. A rakéta, amely Shepardot az űrbe juttatta, egy Redstone típusú hordozórakéta volt. Shepard 115 mérföldes (kb. 185 kilométeres) magasságot ért el, és körülbelül öt perc súlytalanságot tapasztalt meg.

2000. május 4-én a világ számítógép-felhasználói egy látszólag ártalmatlan e-mailt kaptak, amelynek tárgya egyszerűen ennyi volt: „ILOVEYOU” (szeretlek). Kevesen sejtették, hogy e romantikus üzenet mögött a világtörténelem egyik legpusztítóbb számítógépes vírusának kódja rejtőzik.

1984. május 3-án egy tehetséges texasi egyetemista, Michael Dell, forradalmasította a személyi számítógépek forgalmazását: megalapította a Dell Computer Corporation nevű vállalatot, amelyet kezdetben saját kollégiumi szobájából irányított. Az innovatív, közvetlen megrendeléses (direct-to-order) üzleti modelljével a Dell néhány éven belül a világ egyik legnagyobb számítógépgyártójává vált.

1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
 

1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.

Egy városi legenda vált valóra, amikor régészek 2014-ben feltárták az Atari hírhedt játéktemetőjét az új-mexikói sivatagban. Az esemény egyszerre volt médiashow, történelmi pillanat és az 1983-as videojáték-válság jelképes lezárása. De vajon miért temette el az Atari közel háromnegyed millió játékkazettáját, és miért éppen az E.T. lett a bukás szimbóluma?

1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.

1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.