1851. augusztus 3-án Dublinban megszületett George Francis FitzGerald, az ír fizikus, aki a 19. század végének egyik legnagyobb hatású, ám kevéssé ismert tudományos újítója volt. Bár neve sokak számára nem cseng ismerősen, FitzGerald úttörő felismerései nélkül ma aligha beszélhetnénk rádióhullámokról, vezeték nélküli kommunikációról vagy éppen Einstein speciális relativitáselméletéről. FitzGerald a Trinity College Dublin falai között vált a korszak egyik legnagyobb elméjévé, ahol évtizedeken át tanított és kutatott.

Kevés olyan technológiai úttörő akad a történelemben, aki nemcsak a tudományos hozzájárulásával, hanem a személyiségével is maradandót alkotott. Grace Murray Hopper, az informatika egyik legendás alakja, ilyen volt. Az amerikai haditengerészet „szoftveres nagyasszonya” (angolul: The Grand Old Lady of Software) 61 évesen tért vissza az aktív szolgálatba, hogy vezető szerepet vállaljon a COBOL nyelv egységesítésében – és ezzel ismét történelmet írt.

Jeremy Burge, az Emojipedia alapítója 2014-ben életre hívta a Világ Emoji Napját (World Emoji Day), amelyet azóta minden év július 17-én ünneplünk. A cél egyszerű, mégis szimbolikus: megünnepelni a szöveges kommunikáció vizuális forradalmát, vagyis az emojik által közvetített érzelmi és kifejező elemeket, amelyek mára elengedhetetlenné váltak az üzenetküldésben – legyen szó chates csevegésről, közösségi médiáról vagy akár e-mailekről.

1990. július 12. – Megjelenik az eredeti Final Fantasy Észak-Amerikában: 1990 nyarán a Nintendo kiadta az eredeti Final Fantasy játékot az Észak-amerikai piacon, amely az NES (Nintendo Entertainment System) konzolon futott. Ez a szerepjáték (RPG) hamar az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb műfaji darabbá vált a platformon, és egyben elindította a Final Fantasy sorozatot, amely mára a videojáték-történelem egyik legismertebb és legkedveltebb RPG-franchise-ává nőtte ki magát.

A Control Data Corporation 1957. július 8-án jött létre az Egyesült Államokban, egy olyan időszakban, amikor a számítástechnika még gyerekcipőben járt, és a kereskedelmi célú számítógépek csak éppen kezdtek elterjedni.

1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.

1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.

1822. június 14-én Charles Babbage bemutatta a Királyi Csillagászati Társaságnak (Royal Astronomical Society) egy forradalmi eszköz tervét, amelyet „Difference Engine”-nek nevezett – ez volt az első mechanikus számítógép koncepciója. Bár az eredeti gép sosem készült el, Babbage munkája mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében.