Greg Kroah-Hartman bejelentette, hogy a Linux 6.1 Long Term Support (LTS) kernel tervezett élettartamát négy évről öt évre növeli. A Linux 6.1 az LTS kernel verziók közé tartozik, amelyet eredetileg 2022-ben vezettek be.
Az Arch Linux decemberi ISO-kiadása, amely már a Linux kernel 6.12-es verzióját használja, új szintre emeli a rendszer telepítési élményét. A továbbfejlesztett Archinstall 3.0 telepítőnek köszönhetően egyszerűbbé és testreszabhatóbbá válik az Arch Linux telepítése, miközben a legújabb hardvertámogatás is biztosított.
A Rust nyelven írt nyílt forráskódú Redox OS újabb jelentős előrelépéseket tett. A legfrissebb havi fejlesztési összefoglalóban a fejlesztők bemutatták, hogy a rendszer immár támogatja a RISC-V platformot, és elindul a Raspberry Pi 4-en is. Emellett számos új funkció és kompatibilitás javítja a rendszer stabilitását és használhatóságát. A Redox egy általános célú operációs rendszer, amely tisztán Rust nyelven íródott.
Linus Torvalds, a Linux megalkotója nemrégiben egy kisebb javítást integrált a kernelbe, amely jelentős, 2,6%-os teljesítményjavulást eredményezett az Intel "will it scale" tesztjében. A frissítés alapját a Spectre sebezhetőség elleni védelem optimalizálása adta.
Új javítások érkeznek a Linux NETFS kódjához, amelyek a CIFS (Common Internet File System) teljesítményének javítását célozzák, valamint egyedi, egylépéses műveletként kezelhető objektumok támogatását vezetik be. A fejlesztések célja, hogy hatékonyabb olvasási teljesítményt biztosítsanak és minimalizálják az esetleges inkonzisztenciákat.
Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotója, kommentálta a hírt, miszerint több orosz származású Linux driver karbantartót eltávolítottak a Linux kernel MAINTAINERS fájljából. A döntés nagy visszhangot váltott ki a közösségben, és számos kérdést vetett fel az új megfelelőségi követelmények kapcsán. A Linux 6.12-rc4 kiadásba csendben beolvadt egy olyan patch, amely számos orosz karbantartót töröl a hivatalos MAINTAINERS fájlból, amely a Linux kernel karbantartóit listázza. A változtatások mögött megfelelőségi követelmények állhatnak, melyek kapcsolatban állhatnak az Oroszország elleni szankciókkal és az ukrajnai háborúval.
Az NFS (Network File System) legújabb fejlesztései a folyamatban lévő Linux 6.12 ciklusban kerültek bevezetésre. Az újdonságok között kiemelkedő a LOCALIO protokoll kiterjesztés támogatásának bevezetése, amely jelentős teljesítményjavulást eredményezhet olyan helyzetekben, amikor az NFS kliens és a szerver ugyanazon a gépen fut.
A Linux 6.12-es kerneléhez érkezett XFS fájlrendszer frissítései új ioctl műveleteket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik két fájl tartalmának cseréjét. Az új funkciók révén a fájlkezelés még hatékonyabb és biztonságosabb lesz, különösen az atomikus frissítések terén.
1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.
A Linux 6.12 kernel megjelenésével az Intel grafikus meghajtó végre képes lesz a GPU hőmérsékletének és a ventilátor sebességének megjelenítésére, ami jelentős előrelépés az Intel diszkrét grafikus kártyáinak hardveres monitorozásában.
Éppen 33 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Az Ubuntu 24.10 „Oracle Oriole” lesz az első kiadás, amely a legújabb Linux kernellel érkezik, megreformálva a Canonical eddigi konzervatív megközelítését. Ez a változás jelentős előrelépést hoz a felhasználók számára a legfrissebb hardverek és funkciók támogatása terén.
Ahogyan egyre több RAM memória válik elérhetővé, fel lehet tenni a kérdést, hogy miért kell a swap Linuxon? A swap egyszerűen a RAM memória tehermentesítésére van kitalálva, de szükség van még rá? Ebben a cikkben megtalálható a válasz.
A swap-ot akkor használja a Linux amikor több RAM memóriára van szüksége a rendszernek. Ez esetben a kernel áthelyez valamennyi RAM memória oldalakat a swap fájlba vagy partícióba ami a háttértárolón található.